Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

H. Szilasi Ágota: Kígyó és spirál – kozmoszlétünk földi vetülete. Földi Péter jelértékű művészetéről

pólyált, körkörösen betekert csecsemőt 81 a földi létbe való befogadás gesztusaként apja emelte fel a földről. 82 Ez a megszületett, testet öltött lélek az Evangéliumtól (és a buddhizmustól is) az embernek a tökéletesedés reményében végigjárandó út­járól szóló tanítást kapta az ösvény analógiájában, mely út a dolgok örök értelmé­hez vezeti el a hívőt, aki innentől teljesen új módon érti meg a világot: a világ az emberben ismeri meg önmagát. De hogyan testesült e geometrikus forma spirálként tekergőző kígyóvá? Nyilván a hasonlóság folytán. Megborzongunk, s egyben csodálattal szemléljük e különös, évezredek mítoszait, világlátását magában kódoló lényt. Ám a régiek mintha többet tudtak volna róla, tiszteletteljes félelemmel vették körül. Már a legősibb hiedelmek­ben megtalálható az a zavarba ejtő kettősség, amely mítoszok béli ténykedését végig­kíséri. S most Földi festményének idilli világába is általa szivárog be a szorongás. A mítoszvilágban a kígyó a jó és a gonosz, a teremtés és a pusztítás együttes megteste­sítője, egyrészről a termékenységet, bölcsességet, gyógyító erőt és halhatatlanságot, másrészről az ősi káoszt és az alattomosan közelítő halált jelképezi. 83 Földalatti fész­ke, téli álmot alvó rejtőzködő életmódja miatta a spirálba tekeredett kígyó eredetileg a földanya (vulva) jelképe, aki magának a napistennek a szülője volt. Feltehetjük így a kérdést, hogy mit is csinál a kígyó a képen? Tán csak nem maga szül meg valami magasabb minőséget éppen? A Szent kígyó kultusza több kultúrában összekapcsoló­dik tehát a földalatti hatalmak tiszteletével, akik olykor termékenységet hozó, tehát jóindulatú istenek voltak, máskor félelmetesek, mert akaratukra van bízva, hogy biz­tosítsák, vagy szétdúlják a világrendet. 84 Bőrének vedléssel történő megújulása révén a születés és egyben a halál, az örök újjászületés, a halhatatlanság misztériuma ölt testet benne, mérge miatt pedig az orvostudomány gyógyítás-gyógyulás szimbólu­ma. Van, amikor a hőssel küzdő kígyó időleges győzelme az alvilágból felszálló sö­tétség és hideg átmeneti uralmát eredményezi (tél), melyet a végső összecsapás nyo­mán a tavasz beköszönte, vizek felfakadása követ a természet éves változásainak megfelelően. A naphéroszi vonásokat viselő hős elnyeletésének vagy rituális meg­csonkításának, majd ragyogó diadalának története így az évszakos szoláris mítoszok világában nyer tartalmat. 85 A kígyó az élet fájának őrzője, tehát gonosz hatásokat tá­vol tartó funkcióval is rendelkezik, 86 mégis a Szentírásban, többnyire negatív formá­81 Nagyon szépet hallottam egy előadáson, de a cselekedet megerősítésére semmilyen szakirodalom­ban nem találtam eddig utalást. Minden esetre ide idézem. A csecsemőket azért kellet ilyen szo­rosan bepólyálni, mint ahogy a festményen is látjuk, mert a lélek nyugodt leszületéséhez szüksé­ges volt a test mozdulatlansága. A mai csecsemők izgő-mozgó testébe csak nagy nehézségek árán tud megtestesülni a lélek. Nem tudom, hogy így van-e? Minden esetre szép gondolat. 82 BÍRÓ Lajos 2006.97. 83 ELIADE, Mircea 1995. 84 SANTARCANGELI, Paolo 1970. 94. 85 HOPPÁL-JANKOVICS-NAGY-SZEMADÁM 1990. 119-121. 803

Next

/
Oldalképek
Tartalom