Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Vécsi Nagy Zoltán: Avantgárd törekvések és a népművészet hatása Lesznai Anna (1885–1966) korai képzőművészeti munkásságban

2. kép. Lesznai Anna: Ady-párna. 1912. Hímzés. Magántulajdon. Lesznai Anna a naivan romantikus és idillikus magyarság kép toposzait megőrizve, megtagadó női szemléletével, ugyanazt az erjesztő erőt jelentette az újító magyar festőnemzedék - legfőképpen a Nyolcak - számára, mint amit, az orosz népművészet népi ikonjai és hímzés hagyománya jelentettek a látványfestészetből az absztrakció és a spiritualizálódás irányába elmozdult orosz avantgárd számára. Ráadásul Lesznai városi civilizációval való szembefordulása, a természet (növény és állatvilág) és a faluközösség, az otthon és abban (még) működő tiszta emberi viszonyok iránti nosztalgiája sem egyedüli és nem feltétlenül ellentétes az európai kortárs avantgárd művészek mozgalmaival. Gondoljunk csak Matisse, Franz Mark, Chagall, Campedonk és még egy egész sor művészre, de gondolhatunk olyan magyar művészekre is, akiknek művészetét éppen kortárs európai sikerük miatt régóta (Lesznaival ellentétben) az őket megillető módon értékelünk. Olyanokra utalok, mint Kádár Béla vagy Mattis Teutsch János. Nyugodtan kortársnak tekinthetjük meseillusztrációit is stilizált formáikkal és dekoratív vonalvezetésükkel, amelyek ugyanúgy kötődnek a szecessziós törekvésekhez, mint ahogy gyermeki, vállaltan naiv szemléletükkel egy újabb, expresszív, néhol szürrealista irányultsághoz. Érvényesül bennük Lesznai Anna sajátosan rajongó felfogása a meséről és áttételesen a művészetről: Vallásos a mese, mert a korlátlan, illetve tiszta helyesnek a világa. Azáltal, hogy mindent (állatot, fát stb.) arra méltat, hogy Isten helyességének hordozójává avatja, visszaadja a dolgok eredeti értékét? 3 KARÁDI Éva-VEZÉR Erzsébet 1980. 102. 782