Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

érzett irántuk. Ez bizonyos szempontból megkötötte Gárdonyi kezét, de mivel ré­gi korokról volt szó, így bizonyos írói fantázia, szabadság is belefért a személyi­ségek ábrázolásába. Hősei magukon hordozták a hozzájuk fűződő, mindenki szá­mára ismert, általánosan elfogadott személyiségjegyeket. Gárdonyi úgy készítet­te el jellemrajzukat, hogy tovább árnyalta ezeket a képeket, és bizonyos fokig ak­tualizálta szereplőinek viselkedését. Kutatómunkája során hősei életét vizsgálta, a tudomására jutott ismereteket, történelmi tényeket beleszőtte a jellemrajzokba. Nemcsak regényei főhőseit vizsgálta, hanem kutatása kiterjedt sok mellékszerep­lőre is. Sőt gyakran megvizsgálta azoknak az embereknek az élettörténetét, akik abban a korban éltek. Ezek az életrajzok jellemábrázolásához nyújthattak rendkí­vüli segítséget. Nehezebb dolga lehetett kitalált szereplőivel, de annyira jól sike­rült ezek megfestése, hogy szervesen illeszkednek a történésekbe, a helyszínek­kel, időkkel úgy dolgozott, hogy valóságosnak tűnjenek az abban közreműködő szereplők. Bizonyára a legtöbb kitalált szereplőt kutatásai során fellelt érdekes életpályák ihlették. Annyira jól ötvözi a valóságot és a fantázia-szülte elemeket, hogy senkinek eszébe se jut firtatni az utóbbiak hitelességét. Talán az Egri csillagok című regény írásakor lehetett a legnehezebb dolga, gondoljunk csak az egri hősök névsorára. Nem volt könnyű mozgatni ennyi sze­replőt élete első nagy epikájának írásakor. Ebből adódóak jellemábrázolásbeli hi­bái, hiányosságai. A regény megjelenésekor nagyon kedvezően bírálta el a kritika a regény történelmi hűségét, de sokan felrótták az írónak, hogy jellemei statiku­sak, lekerekítettek, erre már nem igazán szánt figyelmet. Ezt a hiányt maga Gár­donyi is érezte, s noha sokat javított regényén az évek múlásával, jellemeit még­is érintetlenül hagyta. Kész jellemeket mozgat, szinte valamennyiük jelleme sze­repeikre determináltak. Bátrak vagy gyávák, okosak vagy buták, igazak vagy ha­zugok. Küldetésük vagy nemes vagy eleve bukásra ítélt. Karakter és viselkedés abszolút egyensúlyban, harmóniában áll, sőt ami talán még fontosabb, a regény folyamán nem is változik. Gárdonyinak ebben az írói korszakában, első nagy ívű történelmi regényének írásakor nem is volt célja, hogy bonyolult jellemek fejlő­dését ábrázolja. Ő történelmet akart írni, Szokatlan, rendhagyó történelmi regényt, s a kort egy személyen -jelen esetben Bornemissza Gergelyen - keresztül átélve. Az a véleményem, hogy emiatt lett a regény a hazafias helytállás szimbóluma. Ezért lehettek hősei igazi példaképek. Megingathatatlanok, igazak, bátrak. Sor­suk, életük első pillanatától kiszámítható, minden egyes cselekedetük aláhúzza hi­bátlan jellemüket. Gárdonyit Bornemisszában pont ezek a tulajdonságok ragadták meg, ezért fogott hozzá a regény megírásához. Hogy ezt a fantasztikus elmét, ezt a nagyszerű jellemű embert bemutassa. Bornemissza Gergely már gyermekként is igazi kis hős. 1533-ban találko­zunk először vele, amikor még soványka, barna fiú. Gárdonyi szerint ekkor még alig hét esztendős. Az apja kovács volt Pécsett, s anyja Keresztesfalvára húzódott 754

Next

/
Oldalképek
Tartalom