Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

érzett irántuk. Ez bizonyos szempontból megkötötte Gárdonyi kezét, de mivel régi korokról volt szó, így bizonyos írói fantázia, szabadság is belefért a személyiségek ábrázolásába. Hősei magukon hordozták a hozzájuk fűződő, mindenki számára ismert, általánosan elfogadott személyiségjegyeket. Gárdonyi úgy készítette el jellemrajzukat, hogy tovább árnyalta ezeket a képeket, és bizonyos fokig aktualizálta szereplőinek viselkedését. Kutatómunkája során hősei életét vizsgálta, a tudomására jutott ismereteket, történelmi tényeket beleszőtte a jellemrajzokba. Nemcsak regényei főhőseit vizsgálta, hanem kutatása kiterjedt sok mellékszereplőre is. Sőt gyakran megvizsgálta azoknak az embereknek az élettörténetét, akik abban a korban éltek. Ezek az életrajzok jellemábrázolásához nyújthattak rendkívüli segítséget. Nehezebb dolga lehetett kitalált szereplőivel, de annyira jól sikerült ezek megfestése, hogy szervesen illeszkednek a történésekbe, a helyszínekkel, időkkel úgy dolgozott, hogy valóságosnak tűnjenek az abban közreműködő szereplők. Bizonyára a legtöbb kitalált szereplőt kutatásai során fellelt érdekes életpályák ihlették. Annyira jól ötvözi a valóságot és a fantázia-szülte elemeket, hogy senkinek eszébe se jut firtatni az utóbbiak hitelességét. Talán az Egri csillagok című regény írásakor lehetett a legnehezebb dolga, gondoljunk csak az egri hősök névsorára. Nem volt könnyű mozgatni ennyi szereplőt élete első nagy epikájának írásakor. Ebből adódóak jellemábrázolásbeli hibái, hiányosságai. A regény megjelenésekor nagyon kedvezően bírálta el a kritika a regény történelmi hűségét, de sokan felrótták az írónak, hogy jellemei statikusak, lekerekítettek, erre már nem igazán szánt figyelmet. Ezt a hiányt maga Gárdonyi is érezte, s noha sokat javított regényén az évek múlásával, jellemeit mégis érintetlenül hagyta. Kész jellemeket mozgat, szinte valamennyiük jelleme szerepeikre determináltak. Bátrak vagy gyávák, okosak vagy buták, igazak vagy hazugok. Küldetésük vagy nemes vagy eleve bukásra ítélt. Karakter és viselkedés abszolút egyensúlyban, harmóniában áll, sőt ami talán még fontosabb, a regény folyamán nem is változik. Gárdonyinak ebben az írói korszakában, első nagy ívű történelmi regényének írásakor nem is volt célja, hogy bonyolult jellemek fejlődését ábrázolja. Ő történelmet akart írni, Szokatlan, rendhagyó történelmi regényt, s a kort egy személyen -jelen esetben Bornemissza Gergelyen - keresztül átélve. Az a véleményem, hogy emiatt lett a regény a hazafias helytállás szimbóluma. Ezért lehettek hősei igazi példaképek. Megingathatatlanok, igazak, bátrak. Sorsuk, életük első pillanatától kiszámítható, minden egyes cselekedetük aláhúzza hibátlan jellemüket. Gárdonyit Bornemisszában pont ezek a tulajdonságok ragadták meg, ezért fogott hozzá a regény megírásához. Hogy ezt a fantasztikus elmét, ezt a nagyszerű jellemű embert bemutassa. Bornemissza Gergely már gyermekként is igazi kis hős. 1533-ban találkozunk először vele, amikor még soványka, barna fiú. Gárdonyi szerint ekkor még alig hét esztendős. Az apja kovács volt Pécsett, s anyja Keresztesfalvára húzódott 754