Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

dolom, hogy ez csak felszínes magyarázat. A költözés után kezdődhetett a kiteljesedés, indulhatott a gazdaggá váló életpálya. Közelebb kerülünk az igazsághoz, ha inkább úgy fogalmazunk, hogy Gárdonyi alkotóműhelyt keresett vidéken. Mivel mindvégig kíméletlen kritikusa volt önmagának, alighanem tisztában volt a jogos kritikák igazságtartalmával. Tudta, hogy változásra van szüksége, s azzal is tisztában volt, hogy ez Pesten nem fog megtörténni. Úgy érzem, hogy költözése nem annyira menekülés, mint inkább tudatos magatartás volt. Sokkal több volt benne az új iránti vágy, mit a régiek elhagyása. Elindult egy úton novelláival, tervei voltak a nagyepikával is, s ahogyan ő kezdett, s ami felé haladni szeretett volna, nem volt alkalmas alkotói közeg a főváros. Már ismert íróként érkezett Gárdonyi következő állomáshelyére, de az itt töltött 25 év alakította őt egyéni hangú íróvá. Vidéki magányában talált rá azokra a témákra, amelyekben újat, mást tudott alkotni, kialakíthatta egyéni hangvételét, megoszthatta látásmódját. Világnézete, írói esztétikája itt és így teljesedhetett ki. Röviddel Egerbe költözése után foglalkoztatta őt egy nagyepikai mű megírásának gondolata. A közvetlen apropót az Új Idők című folyóirat pályázata adta, melyben történelmi tárgyú regényt kértek a pályázatra jelentkező alkotóktól. Gárdonyi belevágott a nagy munkába, de röviddel az írás megkezdése után rájött, hogy az iskolákban elsajátított történelmi tudás és az írásban szerzett tapasztalat nagyon kevés ehhez a vaskos műfajhoz. Félretette az Egri csillagok megírását, s hozzálátott egy új alapokon nyugvó történelmi regény műfaji sajátosságainak kidolgozásához. Ez a megfogalmazás első olvasásra túlságosan is erőltetettnek tűnhet, de Gárdonyi feljegyzéseit olvasva, indítékain gondolkodva valóban egy igen tudatos, átgondolt alkotómunka vehette kezdetét. О maga a következőképpen fogalmazott erről: munkának furcsa, de olvasmánynak nem. Átnézve a halála utáni értékeléseket, úgy gondolom, hogy nem találták meg Gárdonyi Géza történelmi regényeinek mondanivalóját. Nem vették figyelembe regényei megírásának indítékait, céljait, nem sikerült tisztázni legfőbb törekvéseit. A két világháború között A láthatatlan ember és az Isten rabjai című nagyregényeit emlegették, bár leginkább vallásos tartalmukat emelték ki. Az Egri csillagok című regényt elhallgatták. A hatvanas években pedig éppen az Egri csillagokat favorizálták. Persze ezt sem igazán jó indíttatásból. Tulajdonképpen felhasználták egy hősi-hazafias ideológia megerősítéséhez. Jó példa erre a regényből készült film mondanivalója is. Nagyszerűen táplált egy kultuszt, de keveset mutatott be a regény értékeiből. Másik két történelmi regényét egyértelműen elhallgatták, talán éppen a két világháború közötti hibás értékelések miatt. Pedig három történelmi regénye egy vonulatot képvisel. Ami az Egri csillagokkal elindult, az folytatódott a Láthatatlan emberben és teljesedett ki az Isten rabjaiban. Mindhárom regényről elmondhatjuk, hogy véletlenszerűen bukkantak elő a témák, s valamennyi esetben Gárdonyit egy-egy személyiség indította élettörténe748