Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Tamás Edit: Adalékok Sárospatak turizmusához

„Sárospatak új vonzóereje a közelmúltban feltört gyógyvíz... "-ként 4 említette egyik országos napilapunk Végardó ezen természeti kincsét. Ekkor ötvenezer turista ke­reste fel a várost egy évben, s ezrek gyógyítását szolgálta a gyógyvíz. Ugyanakkor szakemberek fogalmazták meg azt a kritikát, hogy igen kis mértékben kihasznált a gyógyvíz, mely iránt igen nagy az érdeklődés a szomszédos Csehszlovákia irányá­ból is. Ne feledjük, hogy ekkor 100 km-es körzetben a sárospataki volt az egyetlen hévíz, a termálfürdő kiépítése idegenforgalmi s egészségpolitikai szempontból egy­aránt kívánatos célként szerepelt. A fürdő mellett üzemi, szakszervezeti üdülőket, SZTK gyógyszállót kellene létesíteni - írta a Magyar Nemzet 1963-ban. Kiemelve a téli üzemeltetés lehetőségét, egy sportuszoda létesítésének igényét, melynek meg­valósításához a gimnázium KISZ fiataljai 20 000 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. 5 „Kielégítetlen a szükséglet a fürdőzés tekintetében" - olvashattuk egy 1967­ben megjelent írásban Sárospatakról. Ekkor a Bodrog-partján megtiltott strandolás helyett újonnan fejlesztendő fürdőzési lehetőségként említették Végardó gyógyvi­zét. Két kútja közül az egyik még mindig kihasználatlan, s csak a másiknak a kör­nyékén „képeznek ki egy kisebb gyógyfürdőt"'. 6 „A látogatók számát tekintve óriási a prosperitása. Vonzásköre egészen Kassáig terjed... Hétvégeken autókaravánok és különbuszok hozzák odaátról a vendégeket, de a határon átjáró menetrendszerű bu­szok kapacitását is terhelik az idejárok ... Végül... átadták a Borsodi Vízmű Válla­latnak ... De ettől a várt gyors téliesítésre, új medencék építésére stb. még nem ke­rült sor. Közben a fürdő körül parcelláztak, így a Patak és Végardó között nemrég kiépült új utcák folytatásaként üdülőtelep születik. Elmulasztottuk viszont, aligha­nem véglegesen, a meleg vizű és a Bodrog strand összekapcsolását. Ha ugyanis a gyógyfürdőt eleve a folyóhoz közelebb visszük, az országban ma páratlan együtte­sét hozhattuk volna létre a gyógy- és a folyóvízi strandnak. A melegfürdő felvirág­zásában mégis bízhatunk. " 7 Lázár István 1974-ben írt könyvében bízott a fürdő fel­virágzásában, s igaza lett. Az 1982-es útikönyvben már 4 medencével, téli csarnok­kal szerepel a népszerű termálfürdő, külföldi s belföldi vendégeit egyaránt megem­lítve. 8 A fürdő fejlesztése azóta is folyik. A 38 °C-os gyógyhatású termálvízre épü­lő fürdőkomplexumot (uszoda, tanmedence, gyermekmedence, csúszdás többcélú medence, gyógy elemekkel megépített termálmedence) 1998-tól a város Önkor­mányzata üzemelteti. A vendégek kiszolgálását étterem, büfék és pavilonok bizto­sítják. A csatlakozó kemping területén faházak, sátorhelyek biztosítanak szállásle­hetőséget az ideérkezőknek. A továbbfejlesztésre nagyszabású tervek készültek. Az érdeklődést, az igényt a látogatószám folyamatos növekedése mutatja. 4 MOLDOVÁN Tamásl963. 5 ANTALFFY Gyulal963. 6 KUNSZERY Gyula 1967. 248. 7 LÁZÁR István 1974. 249. 8 CSEKE László 1983. 212. 738

Next

/
Oldalképek
Tartalom