Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Pálosné Nagy Rózsa: A múzeumalapító Nagy Gyula életútja

699 megkapta a működési engedélyt, és múzeumvezetőnek Nagy Gyulát nevezték ki. A kiállítás szervezése közben elkezdődött a tudományos munka is, melynek támogatására 1957-ben Nagy Gyula megalakította a Múzeumbarátok Körét. A tudományos munkák megjelentetésére 1958-ban létrehozta a Múzeumi Füzetek с kiadványt, melyben néprajzi, természettudományi, irodalmi, nyelvészeti és helytörténeti dolgozatok jelentek meg 1971-ig, összesen 11 alkalommal. 1962-ben megkezdődött a Heves megyében található múzeumi intézmények megyei hálózatba szervezése, melynek során személyi változásokra került sor. Ennek következtében 1964ben főállású igazgatónak nevezték ki Nagy Gyulát, ami azt jelentette, hogy a gyöngyössolymosi iskolát föl kellett cserélni a Mátra Múzeummal, ám a tanítást, az ismeretek átadását, az ismeretterjesztést soha nem hagyta abba. Mint főállású igazgató, minden erejét a múzeumi munkára összpontosította, s még nagyobb energiával látott hozzá az intézmény adottságainak legmegfelelőbb természettudományos profil kialakításához, a természettudományos anyag gyűjtéséhez. Szakirányú muzeológus pártolók rendszeres közreműködésével a gyűjteményi profilokat szétválasztotta, miközben kialakította a raktári-, és gyűjteményi rendet. Baráti, kollegiális kapcsolatait kitűnően érvényesítette gyűjtései során, rábeszélő képességével teljesen reménytelennek tűnő helyzetekben is sikerült a kiszemelt anyagot, tárgyat a múzeum részére megszereznie. A helytörténeti kutatást kezdettől fogva szorgalmazta, ehhez 1959-től félállású munkatársi státuszt kapott, melyet Molnár József történelem szakos tanár töltött be több évtize8. kép. Nagy Gyula természettudományos gyűjtőúton.