Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Pálosné Nagy Rózsa: A múzeumalapító Nagy Gyula életútja
4. kép. Tanévnyitó 1951-ben. szetbarát pedagógusait, üzemek, vállalatok vezetőit, dolgozóit, hogy tárgyaljanak a Mátra kincseit megőrző múzeum létrehozásáról. Az értekezleten már a leendő múzeum építési munkájához különféle felajánlások, vállalások is elhangzottak, melynek értelmében az építési anyagok egy részét vállalatok, üzemek, a munkaerőt pedig a környékbeliek, fiatalok, diákok biztosították volna. Erre a megbeszélésre meghívták Nagy Gyulát, és egyben megbízták a múzeum szervezésével. Nagy Gyula nagy lelkesedéssel, óriási energiával kezdett munkához. Első lépésként Múzeumi Bizottságot hozott létre a város és járás legaktívabb pedagógusaiból, vezetőiből, olyanokból, akik szintén szívügyüknek tekintették a múzeumalapítást. A gyűjtés elindításába, illetve megszervezésébe 25 Gyöngyös környéki község is bekapcsolódott. Többek között Gyöngyöspata, Adács, Gyöngyöshalász, Karácsond, Kisnána, Nagyfüged, Szűcsi, Visonta, Abasár, Halmajugra, Gyöngyössolymos, Detk, melyek nagy része anyagilag is támogatta a gyűjtő munkát. A múzeum épületét illetően több terv is napvilágot látott. Az egyik ilyen terv a Kálmán László városi főmérnök által, a Sástó és a Ny ártó közötti sziklás részre készített kétszintes épület volt, melynek földszintjén 3-4 kiállító terem, az emeleti részen vendégszoba, gyűjteményraktár, s egy madárvonulási megfigyelő állomás kapott volna helyet. 6 Ezt azonban a város vezetői elvetették, mert közben úgy határoztak, hogy inkább városon belül kell keresni alkalmas helyet, épületet. Nem kellett nagyon keresni, mert itt volt az Orczy kastély, ami ebben az időben ugyan foglalt, mondhatjuk úgy is, hogy teljesen lakott volt. Itt működött az MTH (ipari-tanuló iskola) egy részlege, az MHSZ ЮиЬ, a KIOSZ, a Repülőszövetség, a könyvtár, egy üzemi konyha, és egy munkásszálló is. Ahhoz, hogy itt múzeum jöjjön létre, az épületet föl kellett szabadítani, ki kellett üríteni, ami nem ment egyik napról a másikra. 6 GÉCZI József 1981.6. 695
