Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Novák László Ferenc: Az erdő Nagykőrösön

forint egy quottával szaporít р.о. 5. 6. és 7 fira esik 3 quotta, és így felly ebb a' leg nagyobb summáig, melly szerént már a' ki 116 fiotfizet, 40 quottás fog lenni". Xb Az 1848. évi törvények is foglalkoznak az erdő kérdésével, s ezzel kapcso­latban a városi tanács is hozott rendeletet, az 1848. április 28-án tartott tanácsülé­sen fogalmazódott meg az a követelés, hogy a közbirtokosság minden ellenszol­gáltatás nélkül mondjon le az erdő 1/7 részéről, s a nemesek is fizessék meg a redempcionális összeget, mert csak ez alapján részesülhetnek az erdő használatá­ból. Az is a követelés tárgya volt, hogy az erdőbirtokosság oszlassa fel az erdőpénztárat, s abból fizesse meg a városnak a tartozásait. 17 Itt szükséges említést tenni arról, hogy az erdőközbirtokoság haladó szelle­miséget képviselt. Az erdők 1/7-ének jövedelmét 1829-ben a leégett iskola újjá­építésére ajánlották fel, s támogatták 1830-ban a gimnázium felépítését. A refor­mátus iskolák támogatása tette lehetővé azt, hogy a szabadságharc bukása után az egyház fenn tudta tartani középiskoláját, meghívhatta a haza jeles egyéniségeit ta­nítani, így Arany János is 1851-ben. 18 A szabadságharc bukása után érvényét veszítették az áprilisi törvények, azonban az 1853. évi úrbéri pátens az erdőügy rendezését is szükségesnek tartot­ta. Bebizonyosodott, hogy a redempcionális alapokon nyugvó faizási jog kiszá­mítása sok ellenmondást hordoz, aránytalanságokat rejt magában. Míg 1 forint redempcionális összegre 1 kvóta jutott, addig a 7 forintosra mindössze három ju­tott. A hiba kiküszöbölése érdekében a községválasztmány úgy határozott 1859­ben, hogy megszüntetik az ugartó kulcsot, s kataszteri felmérések alapján állapít­ják meg a váltságdíjat. Arról is határoztak, hogy „Kik a'birtokkal nem adták oda a' váltságot vagy a' kik a' redemptioba egyenlő osztályra hagyták, azok az élvezetökben volt váltság öszveg ftjai erejére jogukat felszólalás útján fenn tart­hatják, de az ujj osztályzati eredményhez nincs joguk. Po: Péter el adott 10 hold 2-ae földet Pálnak váltság nélkül. Ha azon 10 Hold Catastre szerint l ső osztály­ba vétetett, esett reá azon új kulcs szerint 11 quotta, Péternek azonban csak 9 1/60 quottához volt igénye 1 50/60 maradt Pálnak mint osztályzati nyeremény. Ezen leg kitűnőbb volt 5 dik osztályban elő lépett akloknál... Kedvezésül a ' szegé­nyebb sorsúakra felállíttatott, hogy a'6 quottáig minden quottán felül eső 30/60­nál nagyobb tört egészben adatassék ki 6 on felül pedig minden tört közönség ja­vára bennt maradjon... " 19 1854-ben változás következett be a kvóták számát illetően, összeszámolták mind­azokat a törzsbirtokokat, amelyek után váltságot fizettek, s az összes kvóták számát 16 PML NkV Tan. jkv. 1823-1825. 365. pag. 17 PML NkV Tan. jkv. 1848. 153. pag. 18 ÁDÁM Gerzson-JOÓ Imre 1896. 19 PML NkV ZL L/6. 595/859. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom