Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Keményfi Róbert: Alkotói vázlat „Dobó István megvédi Eger várát a török ellen” című festményhez
készülte után több mint egy évvel (1897. június 16-án) Kriesch arról ír, hogy „[...] hogy lerázván mindeme dolgokat a nyakamról, végre az egri képbe kezdhessek. [...]". A hosszú előkészületeknek, alkotói időszaknak több oka lehet. Lippichhez írt levelekből tudjuk, hogy az év (1897) első felében még sok időt töltött a tordai országgyűlést megjelenítő kép javításával, kisebb változtatásaival. 21 A barát, Nagy Sándor visszaemlékezéseiből azt is tudjuk, hogy az egri megrendelés után Kriesch hosszabb időszakra külföldre utazott, illetve itthon viszont hosszú heteken át többször szinte munkaképtelenül betegeskedett. 22 Ám a mű nyugodt elkészülését megzavarhatta a fenti levélben jelzett feszültség is, amely a művész és a megrendelők között alakult ki. Kriesch levélbeli utalása (az egriek „nem értik, mért nem hivattak meg a vázlatok elbírálásakor az ő kiküldötteik") valószínű, a megye elégedetlenségére utal. Amint arról fentebb szóltam, Eger városa a millenniumi év (1896) előtt majd harminc évvel Székely Bertalantól „megkapta azt, amit várt". Festménye, az Egri nők (1867) tökéletesen megjelenítette a település hősi múltjának legmagasztosabb pillanatát. A, jó és követendő példa" tehát adva volt. 23 Az elvárt tekintély követésével szemben Kriesch a történeti festészetében az idealizált, minden részletében kicsinyesen kidolgozott előadásmódon túllépet. A kép kompozíciójának lendületét Dobó István várfalra hívó mozdulata adja. A feszes tartású várkapitány előterében Kriesch képén is megjelenik a várat védelmező önfeláldozó egri nő alakja. Tinódi históriás énekében maga tért ki az egri nők hősiességére: 24 „/.../ Ott minden népét erőssen bisztattya, Az köveket asszonnépvel hordattya, Fáratt népnek csöbörrel borát hordattya, Viadalhoz azzal jobban támasztja. Gyorsak, vitéz asszonyok hagyigálnak, Vitéz Petővel nyugott népek jutának, Aranyas zászlóját Ali basának Ott bényerék, budai herélt basának. [...]" Kriesch a női alak körvonalait a rajzvázlaton is jelöli (1. kép). 25 Az egri várvédő asszonyokat megjelenítő alakot a fehér kendője emeli ki a sötét tónusú háttérből. Ez az erőteljes színtani megoldás a lehajló nőt Dobó megfeszülő, húrsze21 Az idézett 1897. július 16-án írt levél első felében számolt be Kiresch a javításokról. 22 NAGY Sándor 72-76. 23 BAKÓ Zsuzsanna 1999. 138. 24 A nó'i alakról 1. BAKÓ Zsuzsanna 2002. 312-313. 25 Az egri nők hősi várvédő kultuszának hazai és európai formálódásáról 1. BITSKEY István 2006. 84-86. 664