Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Keményfi Róbert: Alkotói vázlat „Dobó István megvédi Eger várát a török ellen” című festményhez
Ha azt írtuk, hogy Kriescht jó, azaz kiteljesedett alkotói pillanatban érte Heves megye rendelése, akkor ugyanezt elmondhatjuk a megye részéről is. A megfelelő feladathoz megtalálták a megfelelő művészt. Am a fent idézett levél mégis arról tanúskodik, hogy nem voltak teljesen elégedettek Kriesch koncepciójával. Kriesch nagy munkakedvvel, lendülettel látott hozzá a feladathoz. A tordai tablón végezte az utolsó simításokat és közben már az egri képen gondolkozott: „Aladár elemében volt, úgy dolgozott mint hat. Még egy megrendelés csapott le rá, Eger városáé: »Eger vár ostroma«. Éppen ennek kartonja készült, mikor a műtermébe jöttem. " - írta Nagy Sándor, a barát Kriesch 1895-ös évének őszéről. Kriesch a csata vizuális megjelenítéséhez - a gödöllői évek alatt kiteljesedett művészetfilozófiai elveinek megfelelően - eredeti forrásokat igyekezett felkutatni. Természetesen „adott volt" a heroikus küzdelem, az összecsapás mint fő téma. Ám arra a kérdésre, hogy az esemény ábrázolását mégis mivel igyekezett történetileg is hitelessé tenni, arra Kriech egy fennmaradt rajzvázlatában maga adott választ. A megbízás vázlatát a művész valószínűleg Lippichnek küldte meg. 16 Kriesch a rajzot 1896. május 15-én készítette. Ekkor már több hónapi előkészítő munka állt mögötte, tehát valószínű, hogy Lippichnek e biztos kézzel papírra vetett gyors rajzot az elkészült kartonok alapján készítette. A ceruzarajz a megvalósuló mű kompozíciós rendjét, azonosítható szereplőig!), a tervezett méretét (300x380 cm), a történeti forrást és az utóbbin alapuló jelenet várbeli helyét(!) tünteti fel. A vázlat felirata azt mutatja, hogy Kriesch a kortárs, a Kassáról a helyszínre, a még üszkös romokhoz érkező, szemtanúkat is megidéző Tinódi Sebestyén (1515 előtt - 1556) elbeszéléséhez (Eger vár viadaljáról való ének. História - 1554) fordult korabeli dokumentumkért. A művész a Bolyki-bástya ostromát választotta. 17 „[...] Túl az Bolyki tornyára es rohanónak, Sok zászlókkal viadalnak állának, Megmondott álnok kopjákat bétolyának, Kik miatt benn sok seböket vallanak. 16 A ceruzarajz a levelezési hagyatékban maradt meg, de nincs hozzá kísérőlevél, csak maga a vázlat. Sem az időrendben előző, sem a következő levélben nem utal a vázlatra, ám az egri munkára igen. Valószínű, hogy e rajzát korábban készítette és utólag elhelyezte az 1896. július 12-én írt levele mellé. E mellett szól, hogy a rajz és az írott levél papírjai egyformák, másrészt a levelezési hagyatékban maradt fenn, harmadrészt pedig úgy vélem (inkább csupán valószínűsítem), hogy Kriesch ezzel a rajzzal jelezte Lippichnek, hogy miről, milyen alkotásról is van szó. A kompozíció szerkezetének elküldésével igyekezett a munkájáról tájékoztatni az osztályvezetőt, és ezzel meggyőzni Lippichet saját igazáról a Heves megyével kialakult vitájában. 17 A műről és keletkezéséről: TINÓDI Sebestyén és BOTA Sándor 1959.; illetve egri vonatkozásokról 1. BITSKEY István 2002. 189-201. 660
