Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Löffler Erzsébet: Velencei pátriárkából egri érsek
tanács választotta, és a dózsék kegyúri joggal rendelkeztek a Szent Márk káptalana és a székesegyház fölött. 23 A császár általi kinevezést és a kegyúri jog megszüntetését nagyon sérelmesnek tartották. Életrajzai és önéletírása arról tanúskodnak, hogy a velenceiek, mint szerzetest szent életű, csendes, békés embernek tartották, buzgó pap hírében állt. Emellett jól tudott olaszul, és hamarosan tekintélyes szónoknak számított. Két dolgot azonban nem tudtak neki megbocsátani, az egyik az, hogy nem volt olasz (márpedig ez Velencében sem előtte, sem utána nem fordult elő 24 ), a másik az, hogy rögtön elhatározta, hogy „rendet csinál", és megkezdte a kánoni látogatásokat. Ez a körülmény a papság részéről kemény ellenállást váltott ki. Erre finom utalások vannak is az emlékiratban. Mindenütt megvizsgálta a liturgikus edényeket, az anyakönyveket, a stólakönyveket, a nyilvános misékről vezetett könyveket, egyszóval mindent. Mindezek rendbetételét még a látogatást megelőzően előírta. Saját bevallása szerint: „az illető helyeken éjjel-nappal dolgoztak, hogy érkezésemig mindent előkészítsenek, ezért egyik kanonokom mondta is tréfálkozva az első plébániatemplom meglátogatása után, hogy a vizitáció félig-meddig már meg is hozta az eredményét. " 25 Amikor arról ír, amit vizitációi során tapasztalt, tudniillik, hogy a papok és plébánosok vasár-és ünnepnapokon nem prédikálnak, ezért kötelezően elrendelte azt, „...olyasvalami történt, amire nem számítottam: makacsul ellenálltak. Először a lelkészek, majd a plébánosok, egyenként és csapatostul, szóbeli és írásbeli kifogásaikkal, hogy szándékomtól eltérítsenek. Újra és újra elmagyaráztam nekik, hogy a prédikációnak az istentisztelet lényeges részévé kell lennie, s ennek hasznosságát el is ismerik mindenütt. Velencében különben is el van hanyagolva a gondolások, a cselédek és a középosztálybeli emberek vallási nevelése. Ezekre az érveimre mindig az volt a válasz, hogy az Velencében soha nem volt szokás". 16 Ráadásul egy-egy kánoni látogatás során a papoknak előtte kellett prédikálnia, és a bérmálkozásra készülő gyermekeket személyesen vizsgáztatta úgy, hogy sohasem annak a gyermeknek tette föl a kérdést, akit a felkészítő pap a válaszadásra kijelölt. 27 Jellemző volt az ottani „laza" állapotokra, hogy velencei székfoglalásakor az egyházmegye szemináriumában mindössze hat kispapot talált. 1825-ben az ő erőfeszítései révén az egyházmegyének már több mint harminc papnövendéke volt. 28 Murano szigetéről Velencébe telepítette a szemináriumot, hogy szemmel tudja tartani az ott folyó munkát, és gondoskodott, hogy megfelelő kvalitású tanárai legyenek. 29 Feltétlen Habsburg-hűsége 23 BARTALOS Gyula 1911. 23-24. 24 CZIGLER Ábel 1937. 83 25 PELLE András 1987. 51-52. 26 PELLE András 1987. 54. 27 PELLE András 1987. 54. 28 DOBERSBERGER Roland 1997. 286. 29 BARTALOS Gyula 1911. 26. 643
