Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Löffler Erzsébet: Velencei pátriárkából egri érsek

módon meghatározó pozíciókba. Ferenc visszaállította a római katolikus egyház II. József által megtépázott tekintélyét. Milyen ember volt ez a „jó Ferenc császár," ahogy kortársai hívták? Két ön­maga által választott jelmondatra alapozta uralkodását, az egyik a „Justitia regno­rum fundamentum (az igazságosság a birodalmak alapja), a másik pedig a „Lege et fide" (törvénnyel és hittel). 12 II. Ferenc néven ő volt az utolsó német-római (1792-1806), I. Ferenc néven pedig az első osztrák császár (1804-1835), Ma­gyarország és Csehország királya (1792-1835). 13 II. József unokaöccse volt, aki tudván, hogy ő a trón várományosa, személyesen foglalkozott nevelésével. Sokat bosszankodott lassúságán és elméjének csekély mozgékonyságán. Ám Ferenc, aki fiatal korában csak a szórakozást szerette, később hozzászokott az akkurátus mun­kához. 14 Abban, hogy osztrák császárrá neveztette ki magát, nagy szerepe volt Na­póleonnak, aki 1804. május 18-án koronáztatta magát császárrá, és mivel Ferenc előtt már nem volt kétséges, hogy a Német-római Birodalom végnapjait éli, ő is felvette az Ausztria császára címet. Mivel azonban nem szerette volna, ha azt hi­szi a világ, hogy Napóleont utánozza, csak a címet viselte, de nem koronáztatta meg magát, csak jóval később. 1806-ban Napóleon fel is oszlatta a Német-római Birodalmat, így Ferenc kényszerűen lemondott erről a császári címről. 15 Maradt neki egy másik. Az már a sors iróniája volt, hogy kénytelen volt a lányát Napóle­onhoz feleségül adni. Pyrker türnitzi plébánosként 1814-ben Mariazellben ismerkedett meg a csá­szárral, amikor az a Napóleon fölött aratott győzelemért adott hálát a kegyhelyen. Meghívta az uralkodót, hogy töltse az éjszakát a közeli lilienfeldi apátságban. 16 A következő évben a Bécsi Kongresszus idején az uralkodó császári titkos tanácsos­sá nevezte ki. 17 Pyrker iránta érzett lelkesedése szinte érthetetlen, mert nála mű­veltebb, sokoldalúbb, színesebb egyéniség nem sok volt a birodalomban, a szür­ke és fantáziátlan császár pedig mindennek az ellentéte volt. Mindenesetre a Ru­dolf von Habsburg с hősi eposzának, melyet első Velencében töltött éveiben írt, főszereplőjét a császárról mintázta meg. 18 Rudolf az osztrák hercegség megalapí­tója volt, aki 1278-ban Ottokár cseh királytól harcban megszerezte Ausztriát (Stájerországot és Karintiát), Albert fia pedig feleségül vette a tiroli őrgróf leányát és örökösét. 19 Lám, már itt is tetten érhető a Habsburgok híres házassági stratégi­12 HAMANN Brigitte 1990. 115. 13 Britannica Hungarica Világenciklopédia 1996. VI. 582. 14 GONDA Imre-NIEDERHAUSER Emil 1987. 162. 15 GONDA Imre-NIEDERHAUSER Emil 1987. 153. 16 PELLE András 1987. 33. 17 PELLE András 1987. 55. 18 PELLE András 1987. 34. 19 GONDA Imre-NIEDERHAUSER Emil 1987. 13. 641

Next

/
Oldalképek
Tartalom