Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Nemes Lajos: Doma István és leánya Doma Erzsébet közötti örökösödési per (1737–1746)

ját otthagyta, mintegy hét-nyolc esztendős volt. Azután, hogy azon korában a le­ány otthagyta az atyja házát, Michalicza Szabó János fogadta fel Istenért és ko­szából, tervéből ő tisztította ki. О felnevelvén azután, hogy felnevelkedett, ő is ad­ta férjhez. De az atyja Doma István, sem az előtt, sem az után semmiben sem se­gítette Doma Erzsók leányát. Aminémü ruhái vannak a ????? specificalv a, azt tudja a tanú, sőt arannyal varrott egy főkötőre és magyar főre való arany széles csipkére. És hogy egy széles fehér gyenge cérnából, kötényre való hosszú kötés is maradott volna, emlékszik a tanú. Adósságot sohasem hallotta Takács Borisnak. Második tanú: Rendek István egri lakos, körülbelül 54 éves. A tanú Takács Borbálának első urát Darabos Jánost, a második férj ét is Nagy Miklóst jól ismer­te s tudja, hogy Nagy Miklósról Takács Borisra maradott egy fél ház, amelybe most Doma István lakik, kit azután Takács Borissal együtt való házasságuk idején Doma István elrontott és alházat csináltatott belőle, azon felháznak fajaiból mind megépíttetvén, sőt ki is maradottak némely fák az épületből, mivel nem mentek reá. Azon kívül egy szőlője is a Hajdú hegyen maradott Nagy Miklósról. Még kuk­ta korától ismeri Doma Istvánt a tanú. Tudja, hogy midőn Doma István elvette fe­leségül Takács Borist az magára való ruhájánál egyebe nem volt. Takács Boris pedig jól bírta magát, mivel a két előbbi uráról jól maradott és Doma István amel­lett vette fel magát. Tudja hogy Doma István szolgálatban volt, de szolgálatából mit szerezhetett és mire költötte a fizetésit nem tudja. Hanem, hogy akkor is meg­volt azon ház és szőlő, melyet bír most Doma István tudja. Ellenben Takács Boris is, hogy szolgálatban volt, úgy mint mosóné és sütőné gazdaasszony. Tudja és hal­lotta, hogy amennyi fizetése volt az urának, Doma Istvánnak, neki szintén annyi. S azon kívül bulya vászonnal, egyel-mással kereskedett, egyszóval jó szorgalma­tos kereső asszony volt, úgyhogy több jövedelmet hajtott, hogysem az ura Doma István. Hogy mely ruházatokat maga vette Takács Boris tudja jól a tanú, de ki pénzén, azt nem tudhatja, sőt azon mentére való arany varrás melyet a mostohá­ja Doma Erzsóknak elviselt, a tanú is varrta fel a mentére, s tudja, hogy azon var­rást is Takács Boris szerezte. A Darabosról maradott néma, siket leányzót, hogy maga Takács Borbála még életében temette el, tudja, de hogy gyógyíttatta és köl­tött volna reája Doma István, nem tudja, mivel azon néma siket leányra, némasá­ga, siketsége miatt nem volt szükség az orvoslás, ruházatja pedig azon leányzó­nak tudja a tanú, hogy egyébből nem állott, egy hosszú ingecskéjénél. Mintegy hat vagy hét esztendős korában az atyja azon leányzót házától elvervén, a tanú ablak­ja alá ment és ott a porban tetvesen, tele kosszal lévén, feküdött. Kit látván, a ta­núnakfelesége, megintette Doma Erzsók leányzót, hogy te Erzsók mit csinálsz it­ten, eredj haza. Kire felelt a leányzó, hogy nem megyén, mivel az atyja ketté sza­kasztja őtet és a mostoha anyja megöli, ha haza megyén, s már őtet elvesztik a háztól, melyre nézve a tanú rajta oly nyomorult gyermeken könyörülvén befogad­ta házához és maga házánál, mintegy egy hónapig tartván koszból megtisztította. 624

Next

/
Oldalképek
Tartalom