Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Misóczki Lajos: Az észak-magyarországi vendégforgalom a XVII. századig

Az utazás indítékai között első helyre került az ismerősök vagy családok meglátogatása. Ez kivált a nemesi és a polgári körökben dívott. Egyházi vagy családi ünnepeken két-három országrészt is bejártak a csoportba verődött rokonok, látogatták a búcsújáró helyeket, rokoni lakodalmakat, keresztelőket, vagy éppen temetésre mentek.

52 Szállásról, ellátásról, olykor a hetekig tartó eszem-iszomról a vendéglátó gondoskodott, bár a nagyobb településeken már fogadók is akadtak. Az utast, ha követ vagy főrangú, világi vagy egyházi személy volt, a vár vagy a kastély ura, vagy az egyházi központ főpapja napokig marasztalta. 1527. augusztus 13-14-én és 1528. március 2-án különös körültekintéssel fogadta a győri székeskáptalan I. Ferdinánd királyt. Volt, amikor főúri házaspárt fogadtak be nagy számú kísérőivel. A pazarló vendéglátó napi lakomákat bőséges ajándékokkal egészítették ki. A számos eset egyike: 1529. február 22-én szintén a győri székeskáptalan Thurzó Eleket, az ország kincstárnokát és feleségét vendégelte meg.

53 A gyógyulni vágyás is indíték lehetett az utazáshoz. Nőtt a gyógyfürdők népszerűsége, forgalma. A fürdőéletről hazai és külföldi utazók alapos ismertetőkben fejtették ki, és dicsérték egy-egy fürdő 'egészségvarázsló' hatását. H. Georg Wernher pozsonyi királyi tanácsos az 1563-ban keltezett írásában kiemelte, „hasonló más ország a földön nincs Magyarországon kívül, ahol oly sok gyógyító víz van".

54 A többek között ismertette: „Galgóc fölött" (Pöstyént), „nem messze Trencsén várától" (Trencsénteplicet), „Bajmóc váránál", „Stubnya faluban", „Körmöc és Selmec között" (Szklenót és Vihnyét), „Selmecen, amit Roselinnek neveznek"; „Zólyom váránál" (Szliácsot). Említette a „Váradon" lévő meleg fürdőt is. Még a XVI. század végén is előfordult, hogy a vendégeket fürdősátrakban szállásolták el. A morva orvos, Thomas Jordanus 1580 körül (Trencsén)Teplicen ilyen elhelyezést tapasztalt.

55 Ugyanúgy 1646-ban Guébriantné francia diplomatanő Pöstyén fürdőn.

56 Pöstyénről Istvánffy Miklós is szólt, aki szerint 1599-ben a portyázó törökök megrohanták a fürdőzőket: egy részüket meggyilkolták, másokat rabszolgának vitték.

57 Időnként Thököly Imre fejedelem is a pöstyéni fürdőben gyógyíttatta magát.

58 Edward Browne angol tudós Komáromból a felvidéki bányavárosokba vezető útján 1669-ben Szklenó fürdőéletével ismerkedett: „Na52 ANTALFFY Gyula 1943. 62-63. 53

IVÁNYI Béla 1918. 2. 54 WERNHER, Georg 1563. СХСШ-CXCV., CXCWI-CXCIX., CCIL, ССШ.; Vö.: WERNHERUS, Georgius: Hypomnemation de aquis in Scepusio admirandis~De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation Basel, 1520. (Magyarország csodálatos vizeiről 1542). De admirandis... Basel, 1549. De admirandis... Wien, 1551. 55 BIRKÁS Géza 1948. 42. 56 Uo. 57 Uo. 58 Uo. 601