Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Misóczki Lajos: Az észak-magyarországi vendégforgalom a XVII. századig

Gyógyulási céllal is sokan keltek útra, mivel már az első évszázadokban nyíltak különféle gyógyhelyek, gyógyfürdők. A budai, váradi és 1448/1495-ben az egri melegvizű gyógyfürdő - a podolini (1292), Selmecbányái (1373), körmöcbányai (1423) és a lőcsei (1470) „épített", „gőz" vagy „mesterséges" fürdő volt. Az 1420-ban már meglévő bártfai fürdő mellé 1505-ben kádfürdésre alkalmas kabinokat építettek.

24 A XIII-XIV. századtól a fürdők mellett fogadókat is emeltek, kényelmessé téve a gyógyulok vagy szórakozók napjait. A XV-XVI. századtól a városokat vásárok idején vándor fürdősök járták, segítve a helybeliek tisztálkodását.

25 A kereskedők, közrendűek utazását az út-, rév-, híd-, száraz- és vízvámok nehezítették. Igyekeztek is elkerülni a terhes vám- és árumegállító helyeket. A számos eset közül: 1491-ben a lőcseiek Kassa vám- és árumegállítását kikerülve más úton jártak Erdélybe.

26 Állandó bosszúságot és szenvedést okoztak a legkülönbözőbb eredetű rabló útonállók, a XIV-XV. századtól már a rablólovagok és kiskirályok is. 1312-ben a garázdálkodó Abák-Omodék hatalmát a kassaiak segítségével I. Károly Róbert törte meg.

27 Giskra a Felvidék tekintélyes részét cseh-morva huszita rablóival dúlta. Vadnai és gálszécsi alkapitányai már a borsodi utakat és területeket is pusztították. Utasokat fosztogattak, és olykor öltek is.

28 A huszita uralomnak 1476/1479-ben I. Mátyás vetett véget.

29 Mátyás király Zemplénben a biztonságos utazás érdekében még a sztropkói rabló várúr várát is megostromoltatta.

30 Mátyás után Bártfa vidékén „kárpáti hegyi rablók" dúltak. Végül 1493 nyarán a bártfaiak végeztek velük.

31 A központi királyi hatalom megrendülésével II. Ulászló és II. Lajos idején ismét bizonytalanná vált az utazás. Az utazás még az uralkodók körében is vontatott volt. I. Lajos a kíséretével lóháton napi 100 kilométert haladt: 1381 novemberében a diósgyőri vártól mintegy 500 kilométerre lévő Dráva közeli Verőcébe öt nap alatt ért el. Zsigmond 1412. február 21-én indult Budáról Igló-Késmárk-Lőcse-Lubló-KassaVizsoly-Várad-Debrecen-Kassa-Eger-Hatvan úton, és gyakori pihenés után május 16-án érkezett vissza Budára. I. Ulászló a kísérőivel 1440 májusában a Késmárk-Igló-Kassa-Emőd-Kompolt-Hatvan-Pest útvonalon 16 napig utazott.

32 24 SZAMOTAIstván 1891. 92.; SUGÁR István 1983.111., 113.; Hivatkozik HML Mohács előtti oklevelek gy. 54. és MOL U. et С. fasc. 1., 1.; FEJÉR László 2001. 10., 12-15. 25 GRANASZTÓI György 1980. 227. 26 Uo., 170. 27 Rozgonyi csata, jún. 15. 28 GERŐ János 1910. 86. 29 Uo., 151-153. 30 ZOLNAY László 1978. 366. A vár Perényi Imréé volt. 31 História, 2006. 1. sz., 28. Stanislaw A. Sroka: Kárpáti hegyi rablók levele 1493. júl. 25. 32 FÜGEDI Erik 1974. 84-85. 597