Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bán Péter: A vadgazdálkodás helyzete és fejlesztési elképzelései az egri püspöki uradalomban az Eszterházy-korszak kezdetén

zó létesítményekről. A pusztaszikszói, kerecsendi és nagytályai fácánosokról tudjuk, hogy mindegyiket Erdődy Gábor püspök-földesurasága (1715-1744) idején alakították ki, pontosabban 1730 tájáig, mivel Bél Mátyás akkoriban keletkezett megyeleírásában már említést tett róluk.

4 A Sarud községgel határos Hidvég majorságához csatlakozó revierről ezzel szemben a szakirodalomban nem találtam adatot, az uradalmi számadási anyagban is csak annyit, hogy az ottani jáger 1769-től évi 36 forint fizetést kapott. Ugyanekkor viszont (hasonló bérösszeggel) rajta kívül már betöltött volt a harsányi, sőt - a három fácánkerti gondviselővel azonos öszszegű, közel 68 forint évi salláriumot élvező - baktai és solymosi vadászok hivatala is.

5 Ők vajon miért nem vettek részt az ülésen? - Legalább ennyire megmagyarázhatatlan, hogy az egri püspöki palotához az Erdődy-kor óta csatlakozó belső kert (hortus exterior juxta residentiam) és a jelentős vadállománnyal rendelkező ún. külső kert (hortus exterior, a jelenkori Érsekkert elődje) felelős officialisai, miért nem hívattak meg a tanácskozásra.

6 Az exactoratus

1 és Mundi Joseff Hoffmester [sic!] úr egybe hívatván az Oberjáger,

s a több revier

9 és fácán[os] jágerekkel együtt, Óexcellentiája kegyelmes parancsolata szerint tartottak sessiot, kinek alkalmatosságával a jágereknek valóságosan eleibek adatott: 1

Ш Hol volna szükségesebb és hasznosabb fácán jáger házat építeni, Szikszón-é vagy Nagy Tályán?,

w és nevezet szerint a kertnek melyik helyén?, minemű alkalmatosságokkal és hajlékokkal? 2^ Hogy mindenik minden kigondolható szükségeit úgy megmagyarázza az püspökség erdeiben való 4 [Erdődy Gábor püspök] „...hortos trés fasianorum in Kerecsend, Sixó, et Nagy Tálya ... institua, et erexit..." - HML, EÉGL, Jogbiztosító okmánykönyvek. ХП-З/а/7. 48.; BÉL Mátyás 2001. 194-195. Hivatkoznak rá: CSIFFÁRY Gergely 2002. 90.; PÁLOSNÉ NAGY Rózsa 1998. 149. 5 HML, EÉGL, Számvevőségi iratok. XII-3/e Ratiotinium... (Számtartósági pénzbevételi és kiadási számadások) 1769/70. és következő évi köteteiben a Summa erogatorum ad rubricam sylvarum et veneturae rovatok. 6 Az irányító tisztviselő itt a főkertész (hortulanus magister) volt, azaz nem vadászati szakember, ugyanakkor külön egri jágerről nincs tudomásunk. Meglehet, hogy az egri központi vadaskert közvetlenül a fővadász (Oberjager) hatáskörébe tartozott. Vö. BÁN Péter 1999. 296-297.; BÉL Mátyás 2001.122-125., 132-135. 7 Azaz a számvevőség, melynek feladata a számadások ellenőrzése volt, s melyet ez időben Ulrich János irányított, aki azután a következő év végére az uradalom prefektusává lépett elő. BÁN Péter 1999. 281., 289-291. 8 A fővadászt leggyakrabban így, németül nevezték, de előfordult supremus venator latin néven is. 9 A német szó jelentése: erdőkerület, pagony, vadaskert. Ez esetben minden bizonnyal csak a vadaskert értelmében használták, ugyanis más erdőkerületi vadászok nem voltak jelen az ülésen. 10 Kerecsendi helyszín azért nem merülhetett fel e kérdésben, mert ott már 1724-25-ben felépült egy fácános ház. Sőt, Voit Pál szerint a Giovanni Battista Carlone által tervezett kétszintes, elegáns barokk épület valósult meg akkor, melynek emeleti szintje vadászkastélyként funkcionált. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 129-130. 584