Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bitskey István: Pázmány Péter levelei két gömöri falu birtoklásáról

Az elmondottakból két irányban vonható le következtetés. Egyrészt Pázmány egyházkormányzói karakterének kirajzolásához járul hozzá mikrotörténeti ada­tokkal. Az érsek hallatlan szívósságát jelzi az egyházi birtokok és anyagi javak visszaperlése terén, hogy a két falu ügyében nem kevesebb, mint 12 levelet írt, ugyanazon érvrendszert többször ismételve küzdött igazáért. Az alkudozásoktól sem riadt vissza, kereste a kompromisszumos megoldások lehetőségét is. Az or­szág sorsára kiható politikai és vallásügyi csatározások közepette is rendkívül fontosnak tartotta a két érseki birtok kérdését, nagyvonalú tervei között a kisebb jelentőségű ügyeket is következetesen vitte végig. Nem véletlen, hogy érseksége idején bevételei megháromszorozódtak, gondot viselt arra, hogy a tizedek befoly­janak, levelezésének tanulsága szerint birtokügyekkel sokat foglalkozott. 18 Éppen a gazdasági tárgyú leveleiből tűnik ki, hogy az elmélyült teológiai tanulmányok, hitviták és prédikációk szerzője korántsem csupán az elvont eszmék világában élt, s a kor jogi és gazdasági viszonyai között igen erős realitásérzékkel tájékozódott. Saját érseki udvarának rendtartását is szigorú előírásokkal szabályozta, s annak betartását is következetesen elvárta beosztottjaitól. 19 Másik oldalról, a gömöri barkók régiójának helytörténete szempontjából sem lehet érdektelen jelenség, hogy a két falu birtoklási jogának tisztázásáért maga az esztergomi főpap szállt síkra és kitartó levelezésének köszönhetően vissza is szállt a birtokjog az egyházra. Minthogy az érseki települések különböző privilégiumo­kat élveztek, vámfizetés alól mentesülhettek, korántsem volt közömbös számukra a hovatartozás kérdése. További helytörténeti kutatás tisztázhatja, hogy a falvak sorsára milyen hatással volt ez a birtokjogi vita. A palóckutatás és a Gömör­kutatás nagyszabású vállalkozása remélhetőleg az ilyen történeti adalékok révén is gazdagodhat, s árnyaltabbá teheti a szóbanforgó települések múltjára vonatko­zó ismereteket. 18 BITSKEY István 1986. 125. 19 BITSKEY István 2005. 361-374. 580

Next

/
Oldalképek
Tartalom