Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gebei Sándor: Egy hibás politikai döntés nyomában: II. Rákóczi György és a lengyel korona (1656–1657)

parancsnok - Rákóczi tudta nélkül tovább folytatja a visszavonulást keletre. A Déli-Bug folyóba ömlő Kis-Bug (Buzsok)-on átkelve, a hidat leromboltat­va, sorsára hagyja az erdélyieket. 45 A természeti akadályoktól (Déli-Bug, Kis­Bug) körülvett Miçdzyboz Rákóczi számára a menekülés végállomását jelen­tette. A Czarny Ostrow és Miçdzyboz közötti térségből kiút nem mutatkozott. Csatát vállalni a többszörös túlerővel szemben a biztos halált jelentette volna éppúgy, mint a kalauz nélküli menekülés. (A kozákok és moldvaiak távozása előtt - a szemtanú, Piekarski jezsuita atya szerint - „az ellenség 22 ágyúval és közel 30 ezer emberrel" rendelkezett. 46 ) 22., 23. A megadás feltételeiről kezdődött tárgyalások valójában a lengyelek diktá­tuma volt. Rákóczi - Mikes Mihály kancellár felhatalmazottja révén - „aláírja" a kapitulációval felérő megállapodást a Czarny Ostrow-i lengyel táborban 22­én, a Miçdzyboz-i erdélyi táborhelyen megerősíti 23-án. „Mené véghez a trac­ta. ... Ez nap esküdt meg a lengyelség s az fej edelem követek által egymásnak. " 47 25. „ Czerneustho mellett". Rákóczi arról értesíti anyját, hogy „armistitiumot csi­náltunk, lévén az lengyelségnek békességhez kedve, vasárnap mené vég­ben,... ", továbbá arról, hogy „tegnap egyeztünk meg az lengyel hadakkal, me­gyünk, ha tatár nem akadályozna, Moldvára,... " 48 (értsd: Moldván keresztül haza, Erdélybe) 45 Uo. 270. - „Az aljas Kozákok (niegodziwi Kozacy) nemcsak a vereségbe vitték bele a szegény Magyarokat (biednych Wcgrów), hanem nevetség tárgyává is tették okét. Mert Micdzyboznál ma­gukat megmentették, s ezzel nekik (a magyaroknak - G. S.) a sírjukat ásták meg.". 46 Uo. 269. 47 Uo. 267-268.; KOCHOWSKI, Hieronim Wespazjan 1966. 301-302.; SZALÁRDI János 1980. 372-373.; VELICSKO (WIELICZKO), Szamuil 1848. 283-284.; GRONDSKI, Sámuel 1789. 421-122.; ETA IV. 239.; MHHD XXIII. 543-544., MTT. I. 234. - A kapituláció legfontosabb pontjai az alábbiak voltak: 1. A svéd királlyal és a kozák hetmannal érvényes koalícióját azonna­li hatállyal felmondja Rákóczi. 2. A lengyel király és a lengyel köztársaság elleni háborújának igazságtalanságát elismeri, és azok bocsánatát kéri. 3. A háborús veszteségekért anyagi kompen­zációt ad 1,2 millió magyar arany értékben (Piekarskinál 3 millió lengyel arany). 4. A lengyelek szövetségesének, a krími kánnak és főbb tatár elöljáróknak rangjukhoz illő ajándékot ad. (Piekarski megjegyzése: ez a tatárokra vonatkozó pont ne kerüljön be a hivatalos okmányba, de privátim kötelezi magát annak teljesítésére.) 5. Szabadon bocsát minden lengyel, litván foglyot és kiszolgáltatja a lengyel király árulóit, egykori alattvalóit. 6. Krakkóból és Bresztből valamennyi katonáját kivonja. (Kochowski az aláírás és a megerősítés helyét, idejét w obozie pod Miçdzybozem, dnia 23 lipca г. P. 1657. adja meg, tehát az Úr 1657. évében július 23-án, a Mendzsibozs melletti táborban - 302.) Apunctumok teljesítése idejére kezeseket, Rákóczi fejedelem Apaffi Istvánt (rokonát) és Gyeroffi Györgyöt Jerzy Lubomirski fomarsallnál, „Lanczud várában" hagyta 1657 júliusában. „Ott tartat­tak fogva 1667. esztendőben novemberig, mivel soha Rákóczi fejedelem a megígért summát, úgy­mint egy lengyel milliót, meg nem küldött érettek, hanem elunván a sanyarú rabságot, magok pénzekkel kellett kiváltani magokat." - PETRITYVITY-HORVÁTH, Kozma 1979. 1053. 48 MHHD XXIV. 522. 569

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom