Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gebei Sándor: Egy hibás politikai döntés nyomában: II. Rákóczi György és a lengyel korona (1656–1657)

ezt a speciális jogi helyzetet akár II. Rákóczi Györgyre, az alábbi következtetést vonhatjuk le: minden diplomáciai kezdeményezés, ajánlat, ami Lengyelországból az Erdélyi Fejedelemségbe érkezett, akár a királytól, akár az ország egyes szenátoraitól, a király - ország egyeztetése híján egyik sem felelt meg a törvényesség kritériumainak. De mit kínált a Rzeczpospolita esküdt ellensége, Svédország a vele szövetkezett országoknak, Brandenburgnak és az Erdélyi Fejedelemségnek? Míg az 1656. január 17-én Königsbergben (Królewiec=ma Kalinyingrád, Oroszország) aláírt svéd-brandenburgi szerződés alapvetően X. Károly Gusztáv lengyel királlyá választására, a katonai együttműködés módozataira, a balti kikötők használati feltételeire és Ermland (Warmia - a mai Olsztyn és környéke) püspökség Brandenburgnak való átengedésére stb. fókuszált,

3 - addig 1656 nyarán a svéd politikai vezetésnek már a Berlinben fokozódó császári befolyás hatástalanításán kellett munkálkodnia. X. Károly Gusztáv ezt a kényes problémát az 1525 óta lengyel hűbérnek számító Porosz Hercegség, azaz, egy Német-római Birodalmon kívüli tartomány áruba bocsátásával oldotta meg. 1656. június 15/25-én Marienburgban (ma Malbork, Lengyelország) a königsbergi (królewieci) szerződést érvényben hagyó, de lényegét tekintve, egy új megállapodást kötött Svédország és Brandenburg. Az okmány szerint a Porosz Hercegség lengyel vazallussága megszűnik, helyébe a porosz herceg ( = brandenburgi választófejedelem) svéd hűbérisége lép. Minden Brandenburg-Rzeczpospolita közötti „ conventiones, pacta et correspondentiae " - akár állami, akár egyéni szinten létesültek - azonnali hatállyal érvényüket veszítik (vim nullám habeant a momento conclusae hujus transactionis). Frigyes Vilmos választófejedelem és „törvényes egyenesági leszármazottai" (legitimi successores masculi) a hűbérbe átadott Poroszországért, plusz az ermlandi (warmiai) püspökségéit évente 40 ezer birodalmi tallért kötelesek fizetni. X. Károly Gusztáv királyi utódai nevében is megígéri, hogy a szóban forgó te3 A königsbergi egyezmény „kölcsönös barátságot és bizalmat" hangsúlyozó passzusai - 1. A brandenburgi választófejedelem a svéd királynak hűségesküt tesz, ha megválasztják és megkoronázzák lengyel királynak. 2. Brandenburg csak a lengyel király ellen bevethető 1500 katonáját svéd parancsnokság alá rendeli. 3. A svédek által okozott károk fejében a választófejedelemé lesz mint hűbér az ermlandi (warmiai - ma Olsztyn és környéke, Lengyelország) püspökség. 4. A szerződés megerősítésével Brandenburg Hollandiával kötött szövetsége érvényét veszíti. 5. A választófejedelem a pillaui ( = ma Baltyijszk, Oroszország) és a memeli (ma Klaipeda, Litvánia) vámbevételek felét átengedi a svéd királynak. 6. A pillaui garnizon vegyes összetételű (svéd-brandenburgi) lesz. 7. Szükség esetén a svéd hadihajók befuthatnak Pillau kikötőjébe. 8. Marienburgot (ma Malbork, Lengyelország) négy hét alatt a svédek kiürítik és a brandenburgiaiaknak átengedik. 9. Ez a megállapodás Danzigra (Gdanskra) nem vonatkozik - Dnyevnyik Generala PATRIKA GORDONA 1892. 74-75. (Dnyevnyik GORDONA); RUDAWSKI, Jan 1855. 65-66. (RUDAWSKI: Historja Polska) 557