Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete

Az is elképzelhető, hogy a fent említett Móré János az egyike azon Móré fiúknak, akik 1543-ban Nana várában fogságba estek az apjukkal, de János utóbb kiszabadult, s hazatért. Az sem kizárt, hogy Móré Lászlónak e három ismert nevű gyerekén kívül, volt az utóda még az a fiú, akinek ugyan a nevét nem ismerjük, de aki a török hajóhad egyik magas rangú tisztje lett a XVI. század derekán. *** A történész nem bíró, viszont Móré László megítélésével kapcsolatban felmerül egy fontos kérdés. Vajon miért olyan lesújtó vélemény alakult ki róla a kortárs történetírók Istvánffy Miklós és Szerémi György nyomán a róla szóló történeti munkákban? Már idéztük Szerémi György képtelen állítását, mely szerint Móré László megölte feleségét és saját hajadon nő testvérét. Más vélemény szerint akkori szóbeszéd szerint az öreg Móré László, hogy segítsen sorsán, a Héttoronyban lett hóhér. Állítólag az 1554-ben török fogságba esett Bornemissza Gergely egri várkapitányt is ő akasztotta fel.

122 Ha a korszakkal foglalkozó régebbi vagy újabb történeti munkákat olvassuk, Móré László, mint egy pénzsóvár, garázda rablólovag jelenik meg előttünk. Viszont, ha széttekintünk a Mohács utáni Magyarországi birtokosok körében semmivel sem volt nála különb az a kortársi gárda, amely szintén túlélte a mohácsi csatát. Móré talán annyiban eltért a kortársaitól, hogy csak a vagyonszerzés céljából nem váltogatta az uralkodókat, mint mások. Miután az Újlaki örökség megszerzése miatt ellentétben állt Szapolyai János királlyal, ezért a fogságba eséséig I. Ferdinánd híve maradt. Kiragadva néhány nevet Batthyány Ferenc, Bakics Pál, Török Bálint Bebek Ferenc és testvére Imre, Perényi Péter és mások, világi és egyházi birtokosok hasonló rablások és fosztogatások tevőleges résztvevői voltak. Például a Móré László leányát, Katalint nőül vevő Feledy Lesták, a Gömör vármegyei Hajnácskő várának birtokosa, a mohácsi vész után serkei várából kövekkel és golyókkal magrakott ládákat szekérre rakva, néhány emberével a Kubinyiak Gede (Várgede) nevű vára alá vonult azzal az ürüggyel, hogy kincseit akarja elrejteni a várba, s ezért beengedték. Ezután az emberei megrohanták a kisszámú őrséget, s a várat Feledy részére lefoglalták, amit utóbb a Kubunyiak csak hosszú pereskedés után kaptak viszsza.

123 Például 1530-tól Török Bálint és Bakics Pál rendszeresen feldúlták Veszprém városának környékét, rettegésben tartva a lakosságot. A fenti rablásokban és fosztogatásokban részt vett még a Szapolyai pártján álló tihanyi apát is, aki még az összeírókat sem engedte be a birtokaira, sőt nem fizette meg az adót sem.

124 122 T0

TH Sándor 1957. 30. 123 NAGY Iván 1858. IV. 149. 124 HUNGLER József 1986. 36. 547