Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete

gatást nem kapott, alkudozni akart a törökkel, akik viszont az alkut visszautasították. A török Nana ostrománál nagy faltörő ágyúkkal, az erőd kerítését és falait rombolta. Majd az ágyútűzzel nyitott résen a janicsárok rohamot indítottak a vár elfoglalására. Móré kevés emberével kezdetben bátran helytállt, de látva, hogy ellenfelei a várat rövidesen beveszik menekülésre gondolt. E véget cselhez folyamodott, tele erszényekből aranyat és ezüstöt szórt az ostromló törökök közé. Ettől azt remélte, hogy a török a pénzért kapkod, s neki sikerül megmenekülnie. A csel nem sikerült, mert az erődbe rontó török katonák őt a két fiával együtt elfogták, s Bali táborába vitték. A benyomuló török Nana vára tömlöcében további keresztény magyar foglyokat talált, akiket Móré tartott fogva. A foglyok közt volt Batthyány Farkas is, akit a főúr bátyjáéit, Orbánért tartott fogságban.

98 Bizonytalan, hogy hol és milyen csatában ejtette még 1543 előtt foglyul Móré Batthyány Orbánt, akit csak igen jelentős váltságdíj ellenében kívánt szabadon engedni. Ezért Batthyány Orbán a maga öccsét, Farkast hagyta maga helyett zálogban addig, amíg a váltságot összegyűjti. Móré vasláncokra kötözve őrizte Batthyány Farkast a nánai várban. Majd végül Kászon basa fegyverrel, lóval és úti költséggel ellátva útnak indította a kiszabadult Batthyány Farkast, testvéréhez Orbánhoz, akivel a basa még Budán korábban megismerkedett és összebarátkozott." Batthyány Farkas Batthyány Benedeknek és Istvánffy Miklós apai nagynénjének, Istvánffy Katalinnak volt a fia. Utóbb 1552-ben Temesvár ostrománál Losonczy István várkapitánynak a hadsegédje lett, akit Kara Ahmed pasa

100 ugyanott kegyetlen módon a vár eleste után kivégeztetett.

101 1543-ban esik a vár a török támadásnak első ízben áldozatául.

102 A nánai vár elfoglalása után a török az erősséget lerombolta. A foglyul ejtett Mórét a fiaival Bali basa néhány nap múlva Konstantinápolyba indította útnak, ahol a Héttoronyba kerültek fogságba, oda ahol az időben Török Bálint és Majláth István raboskodott 1541-től. Utóbb Móré a fiaival együtt áttért az iszlám hitre.

103 98 ISTVÁNFFY Miklós 2003.1/2. 85-87. 99 BUDAI Ferenc 1805. II. 295-296.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.1/2. 87. 100 1521-ben janicsáraga, majd 1542-ben ruméliai beglerbégként Szulejmán európai haderejének főparancsnoka. 1543-ban Valpó, Siklós, Pécs és Esztergom várának elfoglalója. 1555-ben a szultán kivégeztette. - SZTÁRAY Mihály 1985. 263. 101 FORGÁCH Ferenc 1982. 49-51., 347-348. 102 Törvényeink ugyan 1559-ben még véghelyként említik a nánai várat, melynek fenntartásához 1567-ben Országh Kristóf Heves megyei jobbágyait közmunkára ki is jelölik. Az 1569. évi XIX. törvénycikk ugyancsak kirendeli a Heves megyei jobbágyokat a nánai vár rendbehozatalára. A vár megerősítésére valószínűleg nem került sor, mert 1567-ben az Országh család fiágon kihalt, s ezután az örökös Országh Borbála férje, enyingi Török Ferenc már csak Sirok és Oroszlánkő váraira kapott adományt, mert a többi, tehát Nana is ekkor már török kézen volt. - PAMER Nóra 1970. 310. - A kisnánai vár feltárására és múltjára lásd: PÁMER Nóra 1970. 295-313. 103 ISTVÁNFFY Miklós 2003.1/2. 86-87. 543