Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete

Csiffáry Gergely CSULAI MÓRÉ LÁSZLÓ EMLÉKEZETE E tanulmányban egy a XVI. századi magyar történelemben közismert és kalandorként számon tartott férfi, Csulai Móré László pályafutásáról kívánok szólni, akinek a közszereplése 1543-ban, Heves megyében ért véget, amikor a török elfoglalta Kisnána várát és elfogta ezt különös sorsú férfit a gyermekeivel. A történeti publikációkban, mind a régebbiekben, mind pedig az újabbakban meglehetősen lesújtóan írnak róla, nemegyszer túlzásokkal megtoldva valóságos múltját. A következőben a rendelkezésre álló források és publikációk alapján szeretném felvázolni a Móré család eredetét, s Móré Lászlónak a családját bemutatni. Ezután köznemességből a főnemesek sorába jutó férfi életútját kísérhetjük végig. Megismerhetjük gyors vagyonosodását, a birtokszerzéseit, illetve a házasodással szerzett javait. A bárók sorába került Móré közszereplése 1543-ban lezárult a fogságba esésével. A befejező részben a felesége ill. a családja sorsát ismerheti meg az olvasó. Származása és családja A csulai Móré család román eredetű, Hunyad vármegyei illetőségű magyar köz-, majd főnemesi família.

1 A Csulai előnév a família Hunyad vármegyei birtokáról származik. A család neve a móré szóból ered, melynek a fordítása juhászbojtárt, szolgának felfogadott román fiút, legényt, vagy cigány férfit takar.

2 Végső soron a more kifejezés cigány és román eredetű, kétszeres átvételű jövevényszó.

3 A régebbi családtörténeti irodalomban - Nagy Iván nyomán - származásáról téves adatok jelentek meg. Eszerint az apja Móré I. György belgrádi bán, anyja Dóczi Kata. Móré László testvérei: II. György, Erzse, Kata, Bora. A felesége Bakos Magdolna, s a házasságukból 3 név nélküli gyermek született.

4 Hasonlókép1 Magyar Nagylexikon 2001. 13. 293. 2 KÁZMÉR Miklós 1993. 743. 3 TESZ 1970. II. 956. 4 NAGY Iván 1860. VII. 560-561. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007.