Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Fodor László: Korai dézsmapince legújabb kutatási eredményei az egri várban
Fodor László KORAI DÉZSMAPINCE LEGÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEI AZ EGRI VÁRBAN Az évi bortermés egy tized vészéi jelentő ún. „bordézsma" már Szent István első királyunk törvényei között is megtalálható. 1 E korai feudális termény adó beszedésijoga a megyéspüspököt illette meg, de bizonyos hányada jutott a helyi plébánosoknak is. A korai idők szőlő- és bordézsma helyeiről, pincéiről vannak ugyan adataink, de arra vonatkozóan jóval hézagosabbak az ismereteink, hogy ennek teljesítése az adott időben és helyen a gyakorlatban pontosan hogyan is történt. 2 A XV-XVI. századból származó adatok már arról is beszámolnak, hogy ennek a termény adónemnek beszedési jogát a püspök gyakorta bérbe adta. Később a földesurak mellett inkább a királyi kamara bérelte a jogot, s hasznát elsősorban a végvárak költségeinek fedezetére fordította. A bordézsmát borból, mustból, szőlőből vagy törkölyös mustból, vették ki. A forrásokból tudjuk, hogy a „dézsmálás" módja vidékenként, sőt uradalmanként és koronként is változó volt. A későbbi időkben már szinte minden jelentős szőlőtermő területtel rendelkező falunál létrejöttek a jól ismert dézsmakertek, dézsmaszékek, dézsmaszürük, dézsmaház, dézsmapince stb. ahol szüret után ezek a terményleadások történtek. Sok faluban mai napig fennmaradtak, ismertek, s szerepelnek a község helyi elnevezéseiben. AXVIII-XIX. századi vidéki szőlőbirtokos helyeken az uraság ún. „decimátorai" végezték a termés megbecsülését, és a járandó szőlő-bor, tized kivételét. 3 1 GYÖRFFY György 1983. 181, 487^88. 2 MOLLAY Károly 1992. 67. (Sopron város esetében már a bordézsma szerepel 1277-ben Sopron város alapítólevelében, amelyben külön kiemelték a város bordézsma-szedési jogát. III. Kálmán szabad borkereskedési jogot biztosított az akkor már szabad királyi városi címmel rendelkező Sopronnak. ERDÉLYI László 1908. 250., 493. A tihanyi bencés monostor megalapításakor I. Endre király 140 mansiót (háznépet) adományozott a monostornak, köztük húsz szőlős háznépet szőlőikkel. Az adományozott népek összesítésénél szolgáknak nevezték őket, ami nemcsak a jogi helyzetüket fejezte ki, hanem azt is, hogy egy egyházi intézmény keretei között mindenki egyformán szolgának számított. 3 Magyar Néprajzi Lexikon 1.1970-75., FÜGEDI Erik 1981.122-165.1568-ban az aszófőieknek 16 szőleje volt, amelyek terméséből hegyvám fejében hat-hat veder bort adtak, összesen 18 akót (urna). Eszerint egy cseber 5 1/3 veder. A bordézsma 10 csöbör bor. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 505