Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Danyi József–Paszternák István: Ulászló-kori éremkincs a Nógrád megyei Szarvasdedén

tette el a pénzeket. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a következő évek pénzei nagyon rossz finomságúak, silány minőségűek voltak, vagyis nem volt értelme azokat tezaurálni. I. Ulászló uralkodása viszonylag rövid volt és talán az éremkincs elrejtésének időpontja a XV. század negyvenes-ötvenes éveire keltezhető. Gede múltjának fenti évtizedeiben jó néhány olyan hadiesemény volt, amely hozzájárulhatott a kincslelet földbekerüléséhez. A XV század középső harmada a Felvidéken nem volt békésnek mondható. Habsburg Albert király Erzsébet özvegy királyné utószülött fiát, aki Bécsbe menekült, a Szent Koronával együtt III. Frigyes német király gyámsága alá helyezte. Az ország két pártra szakadt: a Frigyes és bárók többsége által támogatott, de csecsemő V. Lászlóéra és a főként köznemesek által támogatott, lengyel I. Ulászlóéra. Akialakuló „polgárháború" egyik sikeres mozzanata, hogy Erzsébet 1440-ben „felvidék főkapitányává" nevezte ki a cseh Giskra Jánost. Giskra a huszita háborúkban megedződött cseh zsoldosokból álló seregével hosszú évek küzdelmei nyomán - kihasználva a trónharcok bizonytalan politikai helyzetét - szinte az egész Felvidéket a hatalmába kerítette Kassától Zólyomig. Nógrád megyei központja Gács vára volt, innen kiindulva pusztították katonái a vidéket. Giskra lefoglalta a királyi jövedelmeket, köztük a bányavárosok adóit, de a zsoldos seregek rendszeres fizetésére általában így sem tellett. Ezek rendszeresen a vidék fosztogatásával szereztek maguknak megélhetést. Nem bírta kifüstölni I. Ulászló, de a Hunyadi János kormányzó által 1447 és 1452 között Giskra ellen vezetett, összesen négy hadjárat is teljesen eredménytelennek bizonyult. 1451-ben épp a Nógrád megyei Losonc mellett mértek a husziták súlyos vereséget Hunyadi seregére. Évtizedeken át folytak a váltakozó intenzitású harcok, melyeknek végül I. Mátyás király vetett véget. A többször meghódoló, majd újból a központi hatalom ellen forduló Giskrát Mátyás seregei több csatában legyőzték. Ezek sorába illeszkedik az 1460-ban Szarvasgede határában lezajlott ütközet is.

11 A gyakori hadjáratok egy része biztosan érintette Szarvasgede területét, a legutóbbi esetben biztosan. E pusztítások közül valamelyik nagy valószínűséggel felelős az 1998-ban megtalált és feltárt éremkincs elrejtésében. A viszonylag kis számú érem alapján feltételezhető, hogy az elrejtője nem volt gazdag ember, amennyiben elrejthető értékeit ez a kincslelet jelentette. Ez ugyanis egy paraszti gazdaságban nem számított ekkoriban nagy összegnek. 11 REISZIG Ede 1911. 347-567. 502