Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Danyi József–Paszternák István: Ulászló-kori éremkincs a Nógrád megyei Szarvasdedén

A török betörések folytán valószínűleg már az év végén a CNH. II. 146-os dénár váltotta fel, melyeknek ki verése 1442-1443 évekre tehető.

6 A lelet elrejtését valószínűleg az új inflációs pénz bevezetésének idejére tehetjük, mivel a rezes, silány kinézetű új pénzeket nem nagy lelkesedéssel fogadta a nép. A szarvasgedei kincsleletet mind ezüstnek látszó 4 Уг latos (ezüsthártyás) darabok alkotják. A darabok jó megtartásúak, amelyből következhető, hogy nem voltak huzamosabb ideig forgalomban. A kincslelet csekély darabszámából ítélve ez az összeg nem számított nagy értéknek az elrejtése idején, mivel még az 1/3 aranyforintot sem érte el. Ebből a tényből adódóan nem egy tudatos gyűjtögetés és annak elrejtése állhat a kincslelet képződése mögött, hanem inkább egy munkadíj, esetleg más lehetséges ok. Ezt támasztja alá az edény teljes hiánya is, ami inkább a bőrzacskós feltételezést helyezi előtérbe. A kincslelet tartalmazott 2 db (CNH. II. 141 dénár) eddig a szakirodalom által ismeretlen verdejegyet is.

7 Mindkettő azonos jegyű darab és a címer bal oldalán található W betűből megállapítható, hogy a Veszprémi verdében készültek. A 2. kép. I. Ulászló CNH. II. 141. dénár. A: előlap, B: hátlap. címer jobb oldalán lévő fordított G betű feloldása sem túl nehéz feladat, ha figyelembe vesszük az előző CNH. II. 149-es dénárt, ami szintén előfordul ezzel a jeggyel, csak ott nem fordított a G betű állása. Nagy valószínűséggel Gatalóczy Mátyás veszprémi püspök személye kereshető a darabok verdejegyein. A püspök anyagias természetére utal a bő és folyamatos pénzverés megléte Veszprémben. 6 POHL Artúr 1974. 49-60. 7 UNGER Emil 1997. 151.; HUSZÁR Lajos 1979. 89.; POHL Artúr 1974. 53. 500