Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Danyi József–Paszternák István: Ulászló-kori éremkincs a Nógrád megyei Szarvasdedén

(MTA Régészeti Intézet), néhány, régészeti illetve néprajzi megfigyelések alapján rekonstruálható épület felépítését tervezték a telken.

2 A munkálatok előtti terepszemle során vált világossá, hogy a nagyrészt mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen egy intenzív középkori, valamint kisebb őskori lelőhely húzódik. Emiatt vált szükségessé a kérdéses helyen a faültetések egy részének elhalasztása és egy leletmentő ásatás elkezdése. Az ásatás 1998. június és augusztus között zajlott, kezdetben Takács Miklós, később Paszternák István régészek, valamint Gyulai Ferenc archaeobotanikus vezetésével. A munkában részt vettek az amerikai Earthwatch Alapítvány önkéntesei, Irwin Rowner archaeobotanikus és Michael S. Sheehan régész irányításával.

3 A kutatószelvényeket a kúria déli fala mellett, a faültetések egyik tervezett helyszínén jelölték ki. Az itt folytatott ásatások egy, talán a késő Árpád-korban, de nagyobb valószínűséggel a XIV. században kezdődő és a késő középkorig folyamatosan lakott, falusias jellegű telep objektumait és leletanyagát hozták felszínre. Az ásatási terület északi szegélyén került elő a szóban forgó éremkincs, melyet jelen cikkben ismertetünk.

4 Az éremkincs feltárása Az ásatok egy 3x3 méteres szelvény kijelölésével folytatták a munkát, ugyanakkor a szelvények mellett, az ásatás szélén néhány 1 x 1 méteres szondát is készítettek. Ez utóbbiak feltárásából a talaj rétegződésének pontos megismerését és a különböző rétegekből archaeobotanikai vizsgálatokra is alkalmas mintákat reméltek. A „régészszerencse" úgy hozta, hogy egy ilyen szonda mélyítése közben sikerült ráakadni az éremkincsre. Az éremlelet első néhány darabja a kúria déli sarka mellett, közvetlenül egy bemért ponttól nem messze került elő. Itt eredetileg három lxl méteres szondát nyitottak, melyek közül az északiban sikerült a legelső darabokat megtalálni. Ezután 5 hasonló méretű szondával az érmek lehetséges lelőhelyét és azok szóródását próbálták lokalizálni. Az így kisebb szelvény nagyságúra növelt, feltárható terület további kiterjesztésének határt szabott az épület közelében húzódó és leomlással fenyegető fal. Az érmek egy kb. l-l ,5 méter sugarú, szabálytalan körön belül, minden rendszer nélkül, szétszóródva helyezkedtek el. E körön belül több esetben találtak 2-3 érmét teljesen összetapadva, ami arra utal, hogy eredetileg szorosabban fekhettek 2 Az első ilyen épület, egy Árpád-kori, félig földbe mélyített lakóház már 1997-ben felépült a területen. 3 Az ásatást az MTA Régészeti Intézetének támogatása mellett az Earthwatch Alapítvány finanszírozta. 4 Ásatási dokumentáció: MNM Adattár ill. Kubinyi Ferenc Múzeum Régészeti Adattár, leltározatlan. Az ásatási anyag ideiglenesen az MTA Régészeti Intézetébe lett szállítva. Végleges elhelyezése -feldolgozás után- a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Régészeti Gyűjteményében lesz. 498