Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Lovas Kiss Antal: A lokális társadalmakban élő egyéni gazdálkodók termeléséhez fűződő viszonyának változása az Európai Unióban

Lovas Kiss Antal A LOKÁLIS TÁRSADALMAKBAN ÉLŐ EGYÉNI GAZDÁLKODÓK TERMELÉSHEZ FŰZŐDŐ VISZONYÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

1 A lokális társadalmak gazdasági-kulturális jelenségeinek nem csak a múltban gyökerező hagyománya, hanem a modernitáshoz viszonyuló jelene is a néprajzi vizsgálat tárgykörébe vonható. A rurális szférában a rendszerváltást követően föltűnő utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések egyidejű jelenléte új, a néprajzi kutatás számára is fölöttébb tanulságos vizsgálati lehetőségeket hoztak. A néprajztudomány sajátosan közelíti meg az 1989-es rendszerváltozással kezdődött társadalmi-gazdasági változásokat, az elemzés során a lokális társadalmak hagyományokra épülő működéséből indul ki. Napjainkban a hagyomány gyakran nem külsőségekben mérhető, sokkal inkább olyan látens folyamatok hatását igyekszünk megragadni, amelyek az egy településen élők erkölcsi-, és normarendszerében generációkról-generációkra szocializálva fellelhetők, vagy a mindennapi döntési szituációk meghatározóiként tűnnek fel. Ezek nélkül nehezen érthető meg, hogy a gyakran területileg közeli, azonos környezeti adottságokkal rendelkező települések miért működnek markánsan eltérő módon. A rendszerváltozást követően az egyik településen miért őrzik az elvileg rájuk kényszerített - termelési szisztémát, a kollektív gazdálkodási formát, miközben pár kilométerrel arrébb a másik település lakói az első adandó alkalommal, felszámolják az egyébként nyereségesen működő szövetkezetet. A kutatás során kitapinthatóvá váltak a kialakuló stratégiák hátterében álló lokális társadalomi normák, szokások, elvárások. Ilyen értelemben a néprajzi kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a nyolcvanas évektől, de különösen a rendszerváltás óta egyre kevésbé lehet szó „általában faluról", mert településenként egyedi lokális stratégiákkal szembesülhetünk.

2 1 A tanulmány az OTKA AT049349 számú kutatási program, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával végzett kutatás eredményeként jött létre. 2 Valójában nem csak a falu fogalom jelenben zajló devalválódásáról beszélhetünk. Ez a folyamat nem új a korábbi tudományos diskurzusban használt fogalmak konceptualizálhatatlanságából adódó elértéktelenedésének folyamatát figyelhetjük meg a „népi", az „ősi" vagy a „hagyomány", illetve az utóbbi időkben a „közösség" fogalma kapcsán is. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 411