Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

lakásépítő Szövetkezet) által juttatott kölcsönök könnyítették. A község leginkább déli, délkeleti irányba terjeszkedett, mivel a házhelyrendező bizottság által juttatott házhelyek ezeken a részeken terültek el. A földreform által kiosztott földek és házhelyek a káptalan földjéből lettek kihasítva, ezek a leggyengébb termőföldjei voltak a káptalannak, amiből a földhöz jutottak 1, esetleg fél hold földet kaptak; ezeknek a váltságdíja oly magasan lett megállapítva, hogy sok esetben a terméseredmény nem hozza meg a földhöz juttatottaknak az utánajáró kiadásokat sem.

25 A Nagyatádi-féle földosztás után a II. világháború végeztével indult meg a valódi földosztás, melynek következtében a káptalani uradalom teljes birtokát kiosztották. A földbirtokok és mezőgazdasági személyek összeírása volt az első lépés a földosztás megindításához. Ennek értelmében írtak össze egy 100 holdnál nagyobb birtokot, három 50-100 hold közöttit, öt 30^10 holdasat, 32 db 20-30 közöttit, 41 db 10-20 közöttit, 143 db 5-10 hold közöttit és 561 db 1-5 holdasat. 52 mezőgazdasági cseléd és 172 summás tartózkodott a faluban. 1945. áprilisában a politikai pártok által delegált képviselőkből álló Nemzeti Bizottság javaslatai alapján választották meg a 30 tagú Földigénylő Bizottságot. A Földosztó Bizottság feladata a földek kiosztása mellett a termelési feladatok biztosítása volt, többek között a már elkobzott káptalani földbe elvetett gabona betakarításának biztosítása. A Földosztó Bizottság feladata volt a front idején összefogott lovak szétosztása, a káptalan őszi vetésének aratása, a káptalan mezőgazdasági eszközeinek szétosztása és a gazdasági épületeinek kezelésbe vétele. A földosztás során 434 személyt juttattak földhöz összesen 1457 hold kiosztásával. A kiosztott földek maximuma 7 hold volt, ezt egy személy kapta meg, 11 fő kapott 5-7 hold közötti földet, míg a nagytöbbség 1-5 hold közötti földhöz jutott. Emellett 122 darab 400 négyszögöles házhelyet is kiosztottak. A földosztás során a káptalan birtokait osztották ki. A káptalan gépei, és ingatlanai a Földmíves Szövetkezet tulajdonába kerültek, többek között a cselédház, az istállók, a sertésólak, a kutak, a juhhodály. A magtár épületét a háború alatt, 1944 novemberében a visszavonuló német katonák gyújtották föl. Megállapítható, hogy a Káptalani Uradalom, mint a falu egyedüli birtokosa fontos szerepet játszott a modern mezőgazdasági technikák, technológiák meghonosításában. A különböző növényfajták termesztésének elindításában, népszerűsítésében, valamint a különböző állatok tenyésztésében is. 25 ERDŐSS László EA 4506. 474