Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Földi Viktória: Vizuális és kommunikatív emlékezet. Egy erdész életútja a családi fotókon keresztül

Földi Viktória VIZUÁLIS ÉS KOMMUNIKATÍV EMLÉKEZET. EGY ERDÉSZ ÉLETÚTJA A CSALÁDI FOTÓKON KERESZTÜL „Az ember néha képpé válik. Hátha így rátalálhat a másik, aki tudja, hogyan kell őt nézni, ki látni tud és nem beszélni... " Kunt Ernő Az ember életét végigkísérik a fotográfiák. A képek dokumentáló jelentőségét a társadalomtörténeti kutatás korán felismerte, mivel képes megőrizni egy életszakasz történetét, és vizuális módon rögzíteni egy-egy társadalmi csoport kultúráját. Amy Kotkin írja egy 1978-ban megjelent tanulmányában, hogy a családi fényképek a családi történetek tükörképei.

1 A fotográfiák által felidézett történetek képesek bemutatni a vizuális és a verbális kommunikáció egymásra épülését. Az egyéni élettörténetek az emlékeztetés által kerülnek nyilvánosságra. Jan Assmann a kulturális emlékezet fogalma alatt az értelem hagyományozódásáról beszél, amely szerint a tényszerű múlt emlékezetes múlttá alakul, az alaptörténetekből mítoszok keletkeznek.

2 A kulturális emlékezet létrejöttét a mimetikus, a tárgyakra vonatkozó, és a kommunikatív emlékezet egysége határozza meg. Jelen tanulmányban a tárgyak és a kommunikatív emlékezet viszonyát szeretném bemutatni egy élettörténeten keresztül. Az individuum és a tárgyak között létrejött kapcsolat funkciója az emlékeztetés. Különösen érvényes ez a megállapítás a fotográfiára. Egy-egy családi kép felidézi az elfeledett történeteket, a múltat újrarekonstruálja. Tartalma sohasem állandó, hanem folyamatosan változó az egyén élethelyzetétől és korától függően. Az 1840-es években megjelenő új médium a XX. század hajnalára kialakította sajátosan új vizuális nyelvezetét. Ezen 1 KOTKIN, A. 2000. 130. 2 ASSMANN, J. 2004. 53. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2007. 447