Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

P. Szalay Emőke: Gránátalmás bokormotívumok a tiszántúli úrihímzéseken

a mandorla alakú térben két petty között egy ovális elem. A szárakon kacsok helyezkednek el egy kissé sikerületlen, ügyetlen elhelyezésű bogyós ággal. A gránátalmák szétnyíltak, a héjúk széles, kívül fogazott. A gyümölcs belsejét szintén fogazott elem képezi tetején két kis kaccsal. A jelenleg ismert úrihímzés anyagban több hasonlóval találkozhatunk. A közép kalászszerű megoldására egy XVII. századi besztercebányai kehelytakarót említhetünk, amelynél azonban egy tulipán közepén találjuk ezt az elemet.

26 Következő példánk egy lepedővég mintasora, amelyet Észak Magyarországon XVII. század közepén készültnek vélt Ember Mária.

27 Egy solti terítő mintájának közepében ugyanez az elem tűnik fel.

28 Ha az előbbi datálást elfogadjuk, akkor felvethető, hogy az agyi ruhákon előbb jelenik meg ez a motívum, mint az úrasztali térítőkön. Úgy véljük, hogy a XVIII. század első évtizedeiben terjedhetett el ez a minta. A gránátalma minta következő változata igen dekoratív. A kis spirál gyökér jelzés szív alakú elemben folytatódik, ebből indul a két egymáson átívelő szár, amely a három gránátalmát hordozza. A szárak gyökér feletti részéből szimmetrikusan kiinduló egyszerű levelek visszautalnak az eredeti formára, amelynél levelekből emelkednek ki az ágak. A levelek viszonylagos egyszerűségét kis bogyós ágak dúsítják. Rajtuk kívül kacsok és kis levelek ágaznak ki a szárakból. A gránátalmák különlegességét a gyümölcs csészeleveleinek dekoratív gazdagítása jelenti, a kettős pikkely sorral kitöltött tér nagysága háttérbe szorítja a gyümölcs magokkal ábrázolt belsejét. A szétnyílt gránátalma tetején a sziklevelek virágszerűvé vált állapotban szerepelnek. A tiszaderzsi gyülekezet térítője meggyszín és arany fonallal hímzett,

29 a másik, vele szinte teljesen megegyező példány a tiszabezdédi gyülekezet úrasztalát díszíti.

30 Színezése viszonylag egyedi, drapp pamutfonallal és aranyfonallal készült a hímzése. A két díszítmény mintegy egymásnak tükörképe. A két terítő díszítményével csaknem teljesen megegyező terítőt Ember Mária XVII. század második felére datált és észak-magyarországiként határozott meg.

31 A csak vont arany hímzésű terítő különlegessége a terítőt szegélyező aranycsipke. A tiszaderzsi terítőt ugyancsak arany csipke szegélyezi. A tiszabezdédi terítő szélén apró hurkok sorakoznak. Ezek funkcióját a kutatás még eddig nem tudta meghatározni. 26 TORANOVA, Eva 1984. 18. 9. 27 V. EMBER Mária 1981. 18. 28 TAKÁCS Béla 1983. 44. 29 Méretek: 80x85 cm. Tiszaderzs Református Egyház. 30 Méretek: 77x80 cm. Tiszabezdéd Református Egyház. Felirata a terítő közepén aranyfonallal: EZ: KEZ : ISTENES IND: VET: A BEZD: RE: EKLS: URASzTA: M :: TAR BÁRTAN MADOT TSA H: 0 I: PRAEDIKATORN Ao 1765IK. 31 V. EMBER Mária 1981. 94. 429