Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

P. Szalay Emőke: Gránátalmás bokormotívumok a tiszántúli úrihímzéseken

véljük, hogy a XVII. század második felében jelenhetett meg a csészeleveleknek ez a megformálása, amely a későbbiekben az egész gyümölcsöt többször ismétlődve körbefogta. A keszkenő készítőjéről megállapíthatjuk, hogy a reneszánsz mintakincset jól ismerő személy lehetett, aki egy viszonylag kevésbé ismert megoldással díszítette a terítőt. A következő úrasztali kendő a tiszavidi gyülekezeté.

8 Az előbbihez hasonlóan igényes mintában karéjos levélből indul a két egymást keresztező ág, az általuk kialakított mandorlában már megjelentek a későbbiekben általánossá váló pettyek. Ugyanakkor szokatlan megoldást mutat, mivel a hímző egy vonallal kettéválasztotta az ovális teret. Jobban megnézve kitűnik, hogy feltehetően a minta elnézéséről van szó, ugyanis a ferde választóvonal a harmadik gránátalma szárának a meghosszabbítása. Ez egyedi megoldásnak tűnik, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy jó érzékkel alkalmazta a készítő. A bokor kiindulása itt is a gyökeret jelképező levél, majd egy kacs felett további levelek jelzik a bokor fakadását. A mindkét oldalon fűrészes levelek díszes megformálásúak, az egyes récék közül kiemelkedő kacsok tovább gazdagítják formájukat. Mindkét szárról egy-egy kis bimbó ágazik, a középső gyümölcs újabb akantuszlevélek közül emelkedik. Közvetlenül a záró motívumok alatt mindhárom száron kacsok illetve kacspár tölti ki a teret. A gránátalmák a levelekhez hasonlóan figyelmet érdemelnek. A gömb formájukat még őrző, éppen a felhasadás pillanatában látható gyümölcsök burka már szétnyílt, öblükben körte alakban ábrázolt a magvakkal teli húsa. A gyümölcsöt koronázó hármas sziklevél eredeti értelmét elveszítette, két kis levél közében lévő pettyé változott. A gyümölcsök burokleveleinek különlegessége, hogy kívül simák, egyszerű félkörívet formálnak, befelé viszont fűrészfogas kialakításúak. Erre a megfogalmazásra ugyancsak találunk példákat, szinte kivétel nélkül ÉszakMagyarországról. A Felvidékről egy hasonló szerkezetű bokormintában ismeretes.

9 Első érdekessége, amely hasonlítja a tiszavidi kendőhöz, a mandorlában elhelyezett hosszú 2. kép. Tiszavid. 8 A terítő ma a Beregi Múzeum gyűjteményében található, leltári száma: 64. 272. 2. 9 TORANOVA, Eva 1984. 28.19. Református úrasztali terítő Gömörszkáros, ma Skeresevo XVII. század. 425