Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bődi Erzsébet: A hétköznapok étkezési szokásai Gömörben

kor, húsvétkor, pünkösdkor és családi körben zajló keresztelői ebédhez, halotti torhoz takarták le az étkezőasztalt. Vasárnap is leterítették abrosszal, de mielőtt ebédhez tálaltak, akkor levették. Féltették az elszennyeződéstől, mert még mosása körülményes volt és nehéz fizikai munkát igényelt. A mosógép elterjedése (a 70-es évek vége) gyökeresen megváltoztatta az asztali teríték minőségét. Ma már könnyen tisztán tartható abroszokkal letakart asztaloknál étkeznek. Ezek a terítők ipari termékek. A házi szőttesek azonban megmaradtak ünnepnapok használatában.

7 A visszaemlékezésekben egy érdekes momentumra hívták fel a figyelmemet. A patakok szelte falvakban, de legfőképpen a hegyi források közelében lakó gömörieknél az volt a szokás, hogy étkezés előtt frissen hozott forrásvízből mindenki jót ivott, csak ezután ültek asztalhoz. Ez a szokás a Csermosnya völgyében ma is észrevehető, viszont ez nem jelenti azt, hogy ezt követően a férfiak alkalomadtán ne fogyasztottak volna valamilyen szeszesitalt, a magyarok pálinkát, a szlovákok magyar pálinkát vagy borovicskát még evés előtt. A gömöri magyar falvak konyháiban általában legalább hat személy kényelmes étkezését szolgáló nagyasztal állt. Hegyvidéken az asztalt nem a konyhába, hanem a szobába helyezték. Ezen az asztalon nagyon sokféle munkát végeztek. Főétkezéskor azonban mindig mellé ültek. A főhelyet a család még munkaképes legidősebb férfitagja foglalta el. Mellette ültek sorban kor és munkában való részvétel szerint megbecsült családtagok: elsősorban férfiak, nős fiuk, vejük, akik cselekedetükkel felelősséget mutattak a családi vagyon gyarapításában, a mindennapi életszükségletek kielégítéséért, a kenyérnekvaló megteremtéséért. Ha az asztalnál maradt még hely, akkor a nagyobb gyerekeket is odaszólították. Az asszonyok közül esetleg olyan idősebb személy étkezett asztalnál, aki kijárt a határba dolgozni vagy otthonról rendszeresen eljárt munkahelyére, fizetést kapott. Minden esetben nem az ő feladata volt a főzés. Az ételt készítő asszony ugyanis nem ült le addig, míg mindenki jól nem lakott. О megelégedett a tálban maradt étellel. A „maradékot" itt, Gömörben sohasem minősítették alávalónak. Jóleső érzéssel és a megbecsülés gondolatával kaparták össze, s fogyasztották el. Némely helyen, pl. a Csermosnya völgyében kialakult szokás volt, hogy előbb a férfiak étkeztek, ha jóllaktak, felálltak az asztal mellől, hogy átadják helyüket a többi családtagnak, asszonyoknak, gyerekeknek.

8 A gömöri kisnemesi faluközösségeknél mutatkozott csak vagyonbeli különbség az asztal körüli ülésrendben.

9 Máshol a szorgos mezőgazdasági munkáknál megfogadott férfiakat vendégként tisztelték étkezéskor. 7 A karácsonyi abrosznak nemcsak mint tárgynak van szerepe, hanem misztikus jelentése is kialakult, de csakis háziszőttes abrosszal kapcsolatban. PÓCS Éva 1965. 8 BENKŐ Éva 1986. 43-67. 9 LAJOS Árpád 1970. 401