Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zábrátzky Éva: Az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások az egri hóstyákon a XIX–XX. században

zenével kísérték őket a temetőbe, a legényeknek katonabanda muzsikált. A koporsót feketébe öltözött férfiak vitték. A fiatalokat vivő 20-22 éves legények kalapja mellé rozmaringot, meg citromlevelet tűztek, amit általában bedobtak a sírba. A koporsó előtt vitte két legény a koszorút. Egy különös formája a temetésnek, mikor a halott leány vagy legény legkedvesebb pajtásai közül hárman karddal vettek részt a temetési menetben. A koporsó előtt haladt a vezér, aki egyenesen tartotta kezében a kardot, másik két kardos pedig keresztbe tartotta kardját a komatálat vivő lány/legény előtt. A komatálat az vitte, aki az elhunyt fiatal szeretője volt. A komatálra virágokból font koszorút helyeztek, a kard élére „citromalma", a citromhoz pedig rozmaring volt tűzve. A koporsó leeresztése után a komatálat és a citromokat a sírba dobták. A kardot a megyeházáról, a hajdúktól kérték kölcsön. Ha a halott leánynak volt vőlegénye, ő volt a vezér a temetési szertartáson. A keresztet a legényeknek kislány, a lányoknak kisfiú vitte, öregeknek és fiataloknak a keresztjére egyaránt fátylat (tintokot) kötöttek. A sírnál a kántor elbúcsúztatta a halottat a rokonoktól, barátoktól, a zenészek is búcsúzót húztak.

29 A Heves vármegyei Hírlap 1905. aug. 10-én egy fiatal fiú temetéséről tudósított. A legényt kékre festett koporsóban, hat fiatal, koszorús lány vitte ki a temetőbe. Ót is kísérte a hatvani hóstyai földmíveslegények rézfúvós bandája, valamint a három legény a citrommal, rozmaringgal díszített kardokkal.

30 A fiatalok temetésén megjelenő szimbólumok, a rozmaring, a citromlevél, a viselet a lakodalmi szimbólumokkal azonos. A zenés kíséret is arra utal, hogy a család ilyenkor a halott gyermekük lakodalmát üli. A citromba szúrt karddal történő temetkezés szokását Nóvák László az északi magyarság körében elterjedt temetkezési módként jellemzi, ami szerinte a középkori vitézi temetéseknek egy reliktuma.

31 Egerben ennek a szertartásnak az elemeiből legtovább a mátkatál maradt fenn, valamint az a szokás, hogy a fiatalokat legények, illetve lányok vitték a sírhelyhez. Az 1940-es években még gyakorolták ezt a szokást. A temetési szertartás után következett a tor, ahová a hozzátartozókat, barátokat hívták meg, keserű túrót (juhtúró) és kenyeret ettek, bort ittak. A fiatal legények a gyászoló háztól távozva gyakran a kocsmában folytatták a borozgatást.

32 A földművesek önsegélyező olvasóköreik mellett temetkezési egyletet is hoztak létre, melynek céljai között szerepelt a tagok temetési költségeinek enyhítése, valamint a temetésekre a testvivők és a fáklyások kiállítása. A tagok temetésein 6 fáklyás férfi tette ünnepélyesebbé a szomorú eseményt. Ha valaki nem tett eleget kötelességeinek, kizárhatták az egyletből.

33 29 BA 93/1. 30 Hevesvármegyei Hírlap 1905. Aug. 10. 31 NÓVÁK László 1989. 275-276. 32 В A 93/1. 33 Az egri rk. Földműves temetkezési egylet alapszabályai 1909.; 1914. 347