Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Zábrátzky Éva: Az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások az egri hóstyákon a XIX–XX. században
álltak, a legény csak szemmel intett, hogy kivel szeretne táncolni. Ez gyakran félreértéshez vezetett. 12 A bálok olyan fontos ismerkedési alkalmak voltak, hogy egyes lányok jósnőhöz fordultak megtudakolni a mulatság kimenetelét, hogy hazakíséri-e őket valaki. A legények nem mehettek bármikor a „szeretőjükhöz", ahogy régen a kedvesüket nevezték a fiatalok. Mikor elkezdtek udvarolni, szombaton, meg vasárnap látogathatták a lányt, ha komolyabb volt a kapcsolat, akkor már kedden is, ha vőlegény volt, csütörtökön is beengedték a fiút. Ezek mellett voltak tiltott napok, pl. a szenteste, vagy a szigorú böjti napok, mikor nem lehetett a lányokhoz menni. A párválasztást alapvetően meghatározta a család gazdasági helyzete. Azt tartották jónak, ha hasonló pozícióban lévő családok gyermekei házasodtak össze. Az iparos legény iparos lányt vett el, a földműves családoknál pedig a földtulajdon nagysága volt a döntő. Ezzel ellentétes magatartás családi tragédiákhoz, nagy vitákhoz vezetett. Lakodalom Az esküvőt a lány kérés előzte meg. A házasodni akaró legényt a keresztapa kísérte a lány szüleihez, hogy megkérjék a lány kezét. Beleegyezés esetén megtörtént a kézfogó, áldomást ittak a jövendőbeli frigyre. Ezután legalább hat héttel gyűrű- és kendőcserével is eljegyezték egymást a fiatalok, vendégek jelenlétében. 13 Az eljegyzési ebédet a lány szülei állták, jelen voltak a keresztszülők és a testvérek is. Ekkor jelölték ki az esküvő napját, ami ősszel (kisfarsangkor), vagy tavasszal volt, a nagyobb mezőgazdasági munkák előtt vagy után. A házasságkötés idejét a templomban három egymást követő vasárnapon kihirdették. Az első két hirdetéskor a menyasszony fehér színű ruhát viselt a misén, az utolsón, a lakodalom előtti vasárnapon viszont feketében gyászolta a lányságát. Az esküvő előtti napokban a nagy vőfély, egy kisvőfély és néhány fiatal „ legénypajtás" járt hívogatni. Kalapjuk mellett bokrétát viseltek, mellükön fehér szalag jelezte tisztüket. Kezükben rozmaringot tartottak, ami citromgally közé volt kötve. A citromágakat kertészektől vásárolták a kísérő lányok, majd bearanyozták. A nagy vőfély jelvénye a vőfélybot volt. A vőfélyek csengős kocsival jártak körül, a fiatal legények gyalog keresték fel a rokonokat, barátokat. A lakodalom előkészületeinek része volt az ágy vitel, ami a lagzi előtt néhány nappal történt. Szombati lagzi esetén a csütörtök volt az ágyvitel napja. A legénypajtások, a vőfélyek és a vőlegény kocsival mentek a menyasszonyi házhoz, tré12 ENA 2957-86. 13 MÁRTONFFY Károly 1854. 81. 342