Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gyimesiné Gömöri Ilona: „Koszorúba fontuk, amit Isten adott” Aratási hálaünnepek Hevesen

1. kép. Aratópárok koszorúval. 1942. Heves. - A földművesek ünnepéből fokozatosan községi szintű társadalmi esemény lett, melyen a település vezetői, magas rangú világi személyiségek vettek részt. Hasonló aratási hálaünnepeket a megye és a járás több községében rendeztek. A legteljesebb tudósítás az 1943-ban megrendezett pélyi nagyszabású hálaünnepről szólt, mely több mozzanatban eltért a hevesitől, pl. a menetben legények vitték a koszorút, a lányok mellettük egy-egy sorban vonultak, a kenyeret a templomban a plébános vágta meg, a kenyérből a hadiözvegyeknek is vittek.

30 Horton a hálaadás az összes betakarított terményre kiterjedt. Itt az egész ünnepet az egyház szervezte, az aratóünnepek világi elemeit elhagyva.

31 A terménybetakarítási hálaünnepeknek szociális funkciója abban mutatkozott meg, hogy a hálaadást összekapcsolták termény adomány ok gyűjtésével és osztásával. 1945 után megszűntek a vallásos lelkülettel áthatott aratóünnepek. A megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyokhoz adaptálódott a régi aratóünnep több mozzanata. A házaknál történő cséplés befejezésekor, „bekötéskor" a cséplőgép tulajdonosát, mint gazdát köszöntötték énekkel és nagy, kör alakú koszorúval, aki viszonzásul megvendégelte a cséplőit. Később, a termelőszövetkezetek létrejötte után a tsz-elnök is aratókoszorút kapott. Az egykori „áldomás" adaptációjaként közös mulatságot tartottak. Az új kenyeret az augusztus 20-i ünnepségre meghívott magas rangú politikus szegte meg. 30 Heves és Vidéke 1943. aug. 8. 31 KOVÁCS Ákos 2002. 336