Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gyimesiné Gömöri Ilona: „Koszorúba fontuk, amit Isten adott” Aratási hálaünnepek Hevesen

Az első aratóünnep megrendezésére 1923-ban került sor. Az ünnepségekről szinte minden évben hírt adtak a helyi folyóiratok, a Hevesi Járás és a Heves és Vidéke. Az újságcikkek áttekintése alapján jól felvázolható az ünnep menete és változásai. Az első, díszes felvonulással egybekötött aratóünnepet a Földműves Ifjúsági Egyesület szervezte Igonda János gazdasági szaktanár vezetésével. Igonda János a Hevesi Önálló Gazdasági Népiskola igazgatója, egyben az 1908-ban alakult Gazdakör tagja volt. Kezdetben csak a gazdák fiai és lányai vettek részt benne, kifejezetten az ifjak ünnepének számított. 1929-re népszerűvé vált, büszkén vallották, hogy „meg kellene ünnepelni mindenütt".

8 A következő évektől az ünnep előkészítésében és lebonyolításában egyre nagyobb szerepet vállalt a Római Katolikus Egyházközség. Eszmeiségében előtérbe került az aratásért és az új kenyérért való hálaadás. Elnevezése 1931-től „aratási hálaünnep". A római katolikus többségű községben a vallásosság áthatotta az emberek életét, így az aratásért való hálaadást természetes erkölcsi kötelességüknek érezték. A szereplők felkészítését a római katolikus iskola tanítói végezték. Buczkó János plébános a Heves és Vidéke с újság főszerkesztőjeként 1931-ben közölte „a rendezők és a nagyközönség számára, miképpen kell megrendezni az aratási hálaünnepet". A cikkben pontos útmutatót ad mind a felvonulás módjára, idejére, a templomi liturgiára és a Gazdakörben tartott köszöntőre és bálra vonatkozóan is.

9 A programot 1933-ban, változatlan formában újra megjelentették.

10 1933-ban, az ünnep megtartásának tíz éves évfordulóján büszkeséggel állították, hogy más településeken nem tartják ezt az ünnepet.

11 „A szép, magyaros jellegű ünnepség már teljesen belegyökeresedett szokássá vált községünkben, sőt innen tőlünk egyre több községet hódít meg ez a szép szokás, melynek ünnepi programját mi állítottuk össze és első ízben a mi lapunk hasábjain adtuk nyilvánosságra. Főleg a jász községek kérik a programot a szerkesztőségtől"\

n 1936-ban a községi ünnepségek sorába emelték. Ekkor a Szent István-év alkalmából augusztus 20-án tartották. A vezetők és szervezők törekvése az volt, hogy a társadalom minden rétegének hálaadó ünnepe legyen.

13 A hálaünnep tartalma fokozatosan politikai tartalommal bővült. Az 1930-as évek közepére az egyre népszerűbb aratóünnepeket mind az egyház, mind a világi hatóságok igyekeztek a saját céljaik szolgálatába állítani.

14 Ennek a korszaknak 8 Heves és Vidéke 1929. júl. 28., aug. 11. 9 Heves és Vidéke 1931. 10 Heves és Vidéke 1933. júl. 23. 11 Heves és Vidéke 1933. aug. 13. 12 Heves és Vidéke 1934. aug. 5. és 1935. aug. 18. 13 Heves és Vidéke 1936. aug. 23. 14 KOVÁCS Ákos 2002. 329