Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kriston Vízi József: „Őrzőnek rendeltek engem…” Hevesy Sándor és temploma a nyírségi Balkányban

Balkány nagyközség az 1930-as években Szabolcs vármegye dél-nyugati ré­szén, Debrecentől észak-keleti irányban 40 kilométerre, míg Nyíregyházától dél­keletre kb. 27 kilométer távolságra fekszik. Ám mind kereskedelmi, igazgatási, mind pedig vallási szempontból elsősorban a közeli Nagykálló, a volt megyeszék­hely város vonzáskörzetébe tartozott (tarozik ma is). A számunkra jelenleg fontos időszakban, az 1930-as évek második felében az önálló vasútállomással, postá­val, távírdával és telefonösszeköttetéssel egyaránt rendelkező nagyközség (az ak­kor hozzá tartozó 28 tanyán lakókkal egyetemben) 6826 főt számlált. 15 Az általam tanulmányozott plébánia iratok egyik csomójában (1935-20. irat) már szerepel a balkányi templomterv és a plébánia átalakításának elképzelése. Az önálló plébá­nia létrehozásáról és az azt követő történésekről álljanak itt a legautentikusabb forrás, a templomszentelésre készült - mai szóval élve - „sajtó"- anyag legfonto­sabb passzusai: „1936. év tavaszán a Geszterédhez tartozó Balkány fiókegyházat Kegyelmes Érsekfőpásztorunk plébánia rangra emelte és ezzel elválasztotta Geszterédtől. A balkányiaknak régi vágya, óhaja ment teljesedésbe ezen szétvá­lasztással, mert az öt községből álló geszterédi plébánia nem volt képes a lelk­iszükségleteket kielégíteni. Balkány területe 16.000 kat. Hol, rengeteg tanyával, híveink legnagyobb részben tanyákon lakik, kik most már könnyebben kaphatnak lelkivezetést, amennyiben a Balkányhoz tartozó Szakoly fiókegyházon kívül három tanya-csoportnak van szentmiséje. Ez a nép az ősök hitével imádkozik, az ősök bi­zalmával, szeretetével ragaszkodik Anyaszentegyházához, papjaihoz. A „refor­máltak" között élnek, tudatlanságból többen közülük is „reformáltak", a közöm­bösség uralkodott közöttük, de mióta lelkivezetést kapnak, mint (a nyári eső után - szöveg javításaként, afölött begépelve:) az enyhe tavaszi eső után a vetés, úgy erősödött az ő öntudatuk, az Anyaszentegyházhoz való ragaszkodásuk. .. Л vasár­napi szentmisékre olyan tömeg jött, hogy a hat szobából álló istentiszteleti helyi­ség szűknek bizonyult a hivek befogadására, ezért két év óta csak tábori szentmi­sével lehetett a szentmise hallgatás lehetőségéről őket biztosítani. Ezt a nagy fel­buzdulást látva Kegyelmes Érsekfőpásztorunk, fejedelmi ajándékkal segített balkányi hívein, hogy minél előbb nagy befogadó képesség ütemlomban találhas­sa meg a balkányi nép Krisztusát... A templom áll. Vasárnap, november 7-én ál­dotta meg ünnepélyes keretek között Vitéz Subik Károly p. prelátus, oldalkanonok, egyhm, irodaigazgató.. .Az új templom 1300-1400 embert képes befogadni, a fi­nomsággal, szépséggel telitett terv Hevesy Sándor egri tervező-mérnököt dicséri. A főoltár fölé a Magyarok Nagyasszonya szobra ( ) helyeztetett e, mit Kegyel­mes Érsekfőpásztor ajándékozott a templomnak... " (a szöveget betűhíven, javítá­sok nélkül közöltük. 16 ) 15 A Pesti Hírlap Lexikona 1937. 100. 16 Templom épült Balkányban. Plébánia iratok, II. A templom építésének iratai, 28. sz. irat. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom