Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kovács László Erik: A Lourdes-i Mária szobor Filkeházán

A lourdesi Mária jelenéseknek hazánkban is nagy hatása volt, a történelmi Magyarország számos pontján beszámolókban adtak hírt Mária jelenésekről. A medvesalji Egyházasbást határában lévő búcsújáró helyen a kisebb vályog kápolnában a Lourdes-i Szűz Mária porcelán szobráról számol be a szakirodalom.

7 Akárcsak Lourdes-ban, Egyházasbáston is a fölfakadó víz, a Lőrince patak forrása jelöli a szent tér kezdőpontját. A filkeházi Mária szobor mellett lévő vízmosás és a rajta átívelő kis fahíd szimbolikusan az ideálhoz hasonítja a szakrális teret. A fölfakadó víz ősi jelentésrétegek hordozója a lourdesi jelenésekben is jelentős hangsúlyt kapott. A jelenések szemtanúja az akkor 14 éves Soubrious (Szt) Bernadett rőzsegyűjtés közben a Gave de Pau folyó partjához érve édesanyja tanácsát követve lehúzta zokniját a megfázást elkerülendő, amikor a közeli barlangban különlegesen szép fehér ruhás hölgyet pillantott meg, Szűz Máriát. A jelenés kék övet, lábain sárga rózsát viselt, kezében pedig a rózsafüzért tartotta. A Szent Szűz bűnbocsánatra és a bűnösökért való imára szólította fel, majd a következő látomásban felszólította, hogy fakasszon forrást a barlang egy meghatározott helyén, majd igyon belőle és mosdjon is meg benne.

8 A víznek csodatévő erejét azóta az a hivatalosan jegyzett és kivizsgált 66 csodálatos gyógyulás bizonyítja. A lordesi jelenések azonban nem csak a csodálatos gyógyulásokba vetett hitet katalizálta, hanem az Egyház szándéka szerint az ember és a betegség viszonyának újrafogalmazásához vezet. A XIX. század végén a Katolikus Egyház által „gyanúbafogott modernséggel",

9 mint világszemlélettel szemben egy újrafogalmazott testlélek viszonyban Isten kegyelmének működését mutatta be. A Bernadett által közvetített helyi dialektusban elhangzott: „ Que soy era Immaculada Councepcion " azaz „ Én vagyok a szeplőtelen Fogantatás " idézete a kereszténység kialakulása óta meglévő hitbéli meggyőződést erősített fel; olyannyira, hogy visszhangja Rómán keresztül az egész világra kiterjedt.

10 Habár a dogmatika története nem emeli ki a lourdesi jelenéseket IX. Pius Ineffabilis Deus bullájának eseménytörténeti jelentőségében,

11 ami szerint Szúz Mária az áteredő bűn minden szennyétől mentes maradt, II. János Pál pápa 2004-ben a dogma kihirdetésének 150. évfordulóján Lourdes-ben ünnepelte a Betegek XII. Világnapját. Mai szempontból az áteredő bűn azért fontos kérdés a hívők lelki életében, mert egy olyan szociálantropológiai helyzetre világít rá amely mint az ősbűn is, kívül esik az egyén döntési felelőségén; nem a döntés rossz, a helyzet maga, amelyben a döntés születik.

12 7 BARNA Gábor 1985. 8 MAGYAR Katolikus Lexikon 2003. 9 LAFONT, Ghislain 1998. 10

II. JÁNOS Pál 2004. 11 A dogmatika kézikönyve 1997. 12 A dogmatika kézikönyve 1997. 259