Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő
János lelkész megörökítette, hogy a kémesi karzatot 1826-ban Gyarmati János asztalos készítette. A protokollum hátsó táblájának belső oldalára írt „Pro memoria" cím alatti szöveg második bekezdésben az áll, hogy: "Anno 1826. A' Templomba lévő Kart készítette Varga János első Curator, Szűts Dániel Kis Curator: К Ambrus Samu. N. Molnár Dávid, Szűts István, Szabó Sámuel Presbyterekkel együtt - Kováts Jósef Bíróságában. - Hozzáfogtak 28dik Májusba; elvégezték 26dik Augba. Asztalos volt Vajszlói Gyarmati János. Sz. J. m. p. Préd. 44 Került mind öszve 136 Forintb. és 53 Xrb. " 45 Szekeres János 1817 és 1830 között a kémesi egyházközség lelkipásztora volt, így tehát hiteles szemtanúként és közreműködőként tájékoztat bennünket. Az ő neve szerepel a kórusmellvéd egyik tábláját elfoglaló hosszú föliraton is, amelynek a tartalma lényegében megegyezik az idézett emlékeztetőével, de nem terjed ki az asztalosra. A kórus létrehozásáról az egyházi vezetőség 1826. március 19-én határozott, a fent említett presbiteri jegyzőkönyv hetedik lapján olvasható, hogy ,,A' Templomban egy Ujj Karnak lejendő építéséről volt a tanátskozás. " Április 9-én fölfogadják az itt meg nem nevezett asztalost, május 7-én eldöntik „...milyen légyen a' Kar". Június 4-én ,,A' Karhoz megkívántató festék megvételére deputáltatnak egynéhányan Pétsre", július 23-án meghatározzák „A'Karfestékjéhez megkívántató Firnátz/Firnisz megfőzésének" idejét és helyét. Az utóbbi sorokat azért idéztem, mert kitűnik belőlük, hogy a karzat festése is az 1826. évnek abban a három hónapjában történt, amiről Szekeres prédikátor emlékeztetője szól. Következésképpen bizonyosnak látszik, hogy az asztalosmunkát és a festést ugyanaz a személy, Gyarmati János készítette. Az asztalos azonban valószínűleg nem az a Gyarmati János volt, akit 1785-ben Siklóson találtunk, mert ő ekkor már hatvanhat vagy hatvanhét éves, hanem sokkal inkább a fia, III. Gyarmati János. A Kórus - és a „Leveles tábla" - festéséről tizenhét év múltán újabb bejegyzést olvashatunk. 1843-ban erre a célra négyféle festéket ésfirnaist vesznek Siklóson. A többfajta festék beszerzése arra vall, hogy a virágmintát is megújíthatták. Nem tudhatjuk, hogy a műveletre miért volt ilyen hamar szükség. Talán az évtizedeken át súlyos anyagi terheket hordozó eklézsia 1826-ban túlságosan takarékosan bánt az anyagköltséggel. A kémesi karzatról szóló emlékeztető Gyarmati János munkájának azonosítása szempontjából rendkívül jelentős, mert mindmáig az egyetlen olyan doku44 Szekeres János lelkipásztor monogramja. 45 BREL, Protocollum Ecclesiae Kémesinae intimata Regia, et Ecclesiastica Superioritatis Reformatorum in se continens ab Ao 1821. 241