Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

János lelkész megörökítette, hogy a kémesi karzatot 1826-ban Gyarmati János asztalos készítette. A protokollum hátsó táblájának belső oldalára írt „Pro memo­ria" cím alatti szöveg második bekezdésben az áll, hogy: "Anno 1826. A' Templomba lévő Kart készítette Varga János első Curator, Szűts Dániel Kis Curator: К Ambrus Samu. N. Molnár Dávid, Szűts István, Sza­bó Sámuel Presbyterekkel együtt - Kováts Jósef Bíróságában. - Hozzáfogtak 28dik Májusba; elvégezték 26dik Augba. Asztalos volt Vajszlói Gyarmati János. Sz. J. m. p. Préd. 44 Került mind öszve 136 Forintb. és 53 Xrb. " 45 Szekeres János 1817 és 1830 között a kémesi egyházközség lelkipásztora volt, így tehát hiteles szemtanúként és közreműködőként tájékoztat bennünket. Az ő neve szerepel a kórusmellvéd egyik tábláját elfoglaló hosszú föliraton is, amely­nek a tartalma lényegében megegyezik az idézett emlékeztetőével, de nem terjed ki az asztalosra. A kórus létrehozásáról az egyházi vezetőség 1826. március 19-én határozott, a fent említett presbiteri jegyzőkönyv hetedik lapján olvasható, hogy ,,A' Temp­lomban egy Ujj Karnak lejendő építéséről volt a tanátskozás. " Április 9-én fölfo­gadják az itt meg nem nevezett asztalost, május 7-én eldöntik „...milyen légyen a' Kar". Június 4-én ,,A' Karhoz megkívántató festék megvételére deputáltatnak egynéhányan Pétsre", július 23-án meghatározzák „A'Karfestékjéhez megkíván­tató Firnátz/Firnisz megfőzésének" idejét és helyét. Az utóbbi sorokat azért idéz­tem, mert kitűnik belőlük, hogy a karzat festése is az 1826. évnek abban a három hónapjában történt, amiről Szekeres prédikátor emlékeztetője szól. Következés­képpen bizonyosnak látszik, hogy az asztalosmunkát és a festést ugyanaz a sze­mély, Gyarmati János készítette. Az asztalos azonban valószínűleg nem az a Gyarmati János volt, akit 1785-ben Siklóson találtunk, mert ő ekkor már hatvan­hat vagy hatvanhét éves, hanem sokkal inkább a fia, III. Gyarmati János. A Kórus - és a „Leveles tábla" - festéséről tizenhét év múltán újabb bejegy­zést olvashatunk. 1843-ban erre a célra négyféle festéket ésfirnaist vesznek Sik­lóson. A többfajta festék beszerzése arra vall, hogy a virágmintát is megújíthatták. Nem tudhatjuk, hogy a műveletre miért volt ilyen hamar szükség. Talán az évti­zedeken át súlyos anyagi terheket hordozó eklézsia 1826-ban túlságosan takaré­kosan bánt az anyagköltséggel. A kémesi karzatról szóló emlékeztető Gyarmati János munkájának azonosí­tása szempontjából rendkívül jelentős, mert mindmáig az egyetlen olyan doku­44 Szekeres János lelkipásztor monogramja. 45 BREL, Protocollum Ecclesiae Kémesinae intimata Regia, et Ecclesiastica Superioritatis Reformatorum in se continens ab Ao 1821. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom