Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

1756 előtt volt a helység prédikátora.

25 Nagyjából egybevág ezzel az állítással a Dunamelléki Egyházkerület lelkészeinek a föltehetően konkrétabb összeírása, amely szerint Gyarmati János 1754-ben már Viszló és Márfa leányegyház prédikátora.

26 Viszlói szolgálatba állásának éve kérdéses ugyan, azt viszont saját följegyzései tanúsítják, hogy 1757-től harminc éven át ő volt a falu lelkipásztora. Viszlón 1787. február 13-án keresztel utoljára,

27 ekkor eltűnik a szemünk elől. Sem halála, sem távozási helye nincs megörökítve a viszlói eklézsia irataiban. - Az a néhány sor, amit az asztalos apjának papi karrierjére áldoztunk, csak látszólag fölösleges. Az egykorú forrásokból kiolvasható ugyanis, hogy akkoriban Gyarmati Jánoshoz hasonlóan számos református lelkész fia választotta az asztalos szakmát, s a családi kapcsolatok révén más asztalosoknál gyakrabban vett részt templomi munkákban. A ténynek kultúraközvetítő, ízlésformáló jelentősége van, ami a virágozás stílusára is befolyást gyakorolhatott. A reformáció terjedésének a századaiban az erdélyi hatások - beleértve a reneszánsz templomfestő hagyományok átadását is - egyik fő útvonala a parókiák mentén vezetett. Az asztalos Gyarmati János II. halálát és temetését a vajszlói martrikulába jegyezték be az alábbi szavakkal: „ 1832. Juny 6., 8-án Öreg Gyarmati János 78 Észt./ elerőtlenedés/ Prédikációval"'.

28 Ha visszaszámolunk, a mesternek 1754 körül kellett születnie, nagy valószínűséggel Drávapalkonyán. Konkrét bizonyítékkal azonban nem szolgálhatunk, mert a palkonyai anyakönyv 1759-ben, a viszlói 1757-ben kezdődik. Amikor a Széchényi-féle Descriptio számára Siklóson összeírták, Gyarmati asztalos már házas ember volt. A siklósi anyakönyv tanúsága szerint ugyanis 1785. március 19én született Klára leánya, Szabó Katalin nevű feleségétől. Az újszülöttnek elég sok - nyolc pár - keresztszülője volt, ami ekkortájt még csak a „jobb családodnál fordult elő. Közülük két házaspár Viszlón lakott.

29 (Gyarmatiak házassága eddig ismeretlen helyen, nem Viszlón és nem Siklóson köttetett.) A Széchényi-féle Descriptio Vajszlót ismertető részéből kitűnik, hogy a helységben akkor még nem volt asztalos.

30 A vajszlói egyházközség viszont 1784-85ben templomot épít - a türelmi rendelet után az első szilárdfalú istenházát az Or25 Ráday Lt. Can. vis. 1817. G98: 94r. 26 FÖLDVÁRY László 1898. 286. 27 MOL A646.Viszló, Kereszteltek a. k. 1757-87: 64. 28 BREL Vajszló, Halotti a.k. 1801-1854: 260. 29 MOL A777. Siklósi, kereszteltek a. k. 1744-1777: 155. 30 OSzK Fol. Lat 289. 1985. III: 244. 238