Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

A negyvenöt templom egy kivétellel - a Somogy megyei Hetesével - református. Közülük tizenkilenc az Ormánságban épült. Napjainkat négy ormánsági templom érte meg nagyjából változatlan formában. Lényegében építéskori állapotában maradt fönn Adorjás, Kórós és Drávaiványi temploma, valamint a kovácshidai templom festett kórusa. Átfestett formában létezik a bogádmindszenti, a kémesi, a vajszlói, a zalátai és a kemsei templom több-kevesebb virágos asztalosmunkája, részben átfestett a drávapiski berendezés, múzeumi gyűjteménybe került a besencei

10 és a kemsei templom

11 számos festett eleme, Zalátán a templom padlásán őrzik a XVIII. századi mennyezet festett deszkáit.

12 Levéltári kéziratok bizonyítják, hogy festett virágos templom állt Cúnban, Drávacsepelyen, Hiricsben, Kiscsányban, Marfan, Piskón, Rónádfán (ma Gyöngyfa) és Szaporcán. A dél-dunántúli festett templomok zöme az 1781. október 25-én hozott türelmi rendelet után épült, csak a két szlavóniai templom, Harasztié és Rétfalué származik korábbról, 1768-ból, illetve 1774-ból, számos templom tartalmaz azonban régebbi berendezési tárgyakat. A templomok virágos díszítésének utolsó hulláma a Dél-Dunántúlon az 1830-as évekhez kötődik, s ideje a jobbágyfelszabadítás előtt végleg leáldozik. A felsorolt templomok közül a népművészeti kiadványoknak köszönhetően a leginkább ismert Kórós, Kovácshida és Drávaiványi felújított műemlék-temploma, és szűkebb körben tudnak Adorjás restaurált templomáról is. A Dél-Dunántúlról az említett három ormánsági templom mellett a legnagyobb publikációs indexszel a szennai templom rendelkezik, de még ezeknek a templomoknak sem tárták föl a történetét, és nem közölték a festett anyag korpuszát. A teljes körű feldolgozás és forrásközlés csak a közelmúltban vette kezdetét. Egy tervezett könyvsorozat keretében elkészült Adorjás

13 és a szlavóniai Magyarrétfalu

14 templomának önálló kötete, amelyeket a tervek szerint további nyolc követ majd. Gyarmati János fölfedezése A röviden vázolt dél-dunántúli festett templomok világának jeles és rejtélyes szereplője Gyarmati János asztalos mester. Nevének ismerete önmagában is fontos, mert a régió legtöbb templomának az alkotója anonim. A dél-dunántúli templomok közül - tágabb értelemben ideszámítva az Eszék környéki magyar falvakat is - csak a rétfalusi, a haraszti, az adorjási, a merenyei és a szennai templom szignált. A fennmaradt emlékanyagon a készítő asztalosok közül csupán Botos János, 10 Dunamelléki Református Egyházkerület Gyűjteménye, Kecskemét 11 Néprajzi Múzeum, Ltsz.: 81.79. 59-73. 12 Sgy., 2006. 13 ZENTAI Tünde 2006. 14 ZENTAI Tünde 2007. 233