Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Zentai Tünde: Az ormánsági templomfestő

Zentai Tünde AZ ORMÁNSÁGI TEMPLOMFESTŐ Egy találóbb cím - különösen újságcikk élén - úgy hangzana: Ki volt Gyarmati János templomfestő asztalos? Hiszen személyével kapcsolatban ez az egyik legfontosabb kérdés, a másik, ennél is fontosabb, hogy mely templomok berendezését készítette. Az alábbi beszámoló e kérdések megválaszolásra tett tudományos kísérletek új eredményeiről tájékoztat. A Dél-Dunántúl festett templomai Gyarmati János életrajzának, tevékenységségi körének a tanulmányozása egy szélesebb kutatás része, amely a dél-dunántúli virágdíszes templomok feltárására irányul. Elöljáróban nem haszontalan fölidézni a téma szakirodalmi hátterét. A régió és a magyar kulturális örökség e rendkívül becses népi-iparmúvészeti emlékei igen későn kerültek a tudományos érdeklődés látószögébe. Az első híradás a XIX. század végén, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben XIII. kötetében jelent meg az ormánsági Cún mára elpusztult festett templomáról, Baksay Sándor tollából.

1 Másfél évtizeddel később a Malonyay Dezső szerkesztette A magyar nép művészete révén vált ismertté néhány Somogy megyei templom, köztük a szennai és a kadarkúti.

2 Ez idő tájt fedezik föl a túronyi, ugyancsak veszendőbe ment festett mennyezetet, amelynek a motívumaival Zsolnay-majolika készül.

3 Az elmélyültebb kutatás az 1960-70-es évekig várat magára. Ekkoriban tűnik föl a kórósi, a kovácshidai és a drávaiványi templom a népi építészeti és a népművészeti könyvekben.

4

1968-ban lát napvilágot Tombor Ilona festett templomokról szóló, 1 BAKSAY Sándor 1896. 348. 2 MALONYAY Dezső 1912. 203., 384-385. 3 MÁNDOKI László 1976. 155. 4 TÓTH János 1961.; FÉL Edit-HOFER Tamás-K. CSILLÉRY Klára 1969.; FÉL Edit-HOFER Tamás 1975.; DOMANOVSZKY György 1981. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 231