Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Domán Júlia: Ocsovai József hatvani asztalosmester műhelye és munkássága

1. kép. A hatvani templom gyóntatószék tetejének készítése. Jobbról a második Ocsovai József. 1938. rosként dolgozott. A

II. világháború idején alkalmi munkákból tartotta el a családját, ez idő alatt az Iparos Kör Horváth Mihály utcai épületében lévő műhelyben egy „asztalos egyesülésben" Sisa Istvánnal, Paraszt Józseffel és még másokkal együtt végeztek asztalosipari munkákat. Tagja volt a hatvani Iparegyesületnek, majd 1954-től a Kisiparosok Országos Szövetsége Hatvani Csoportjának. 1952-től megélhetési nehézségek miatt iparát szüneteltette és a Heves megyei Malomipari Egyesülésnél dolgozott Gyöngyösön, mint malomszerelő asztalos. 1953-54-ben az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága „Nagygombos" építőcsoportjánál helyezkedett el. 1954-től - iparengedélye újbóli kikérése után - 1973. évi nyugdíjazásáig, önálló kisiparosként dolgozott. 1991-ben hunyt el Hatvanban. Szinte kizárólag megrendelésre dolgozott, széles, visszatérő megrendelői köre alakult ki, akik akár hónapokat is vártak egy-egy bútordarab elkészíttetésére. A megrendelt munkákat két részletben kellett kifizetni, megrendeléskor felvette az előleget, átvételkor a fennmaradó részt. Borravalót soha nem fogadott el, a vételárat mindig pontosan előre kikalkulálta, beleszámítva az anyagköltségen felül az elfogyasztott villamos áram és munkabér költségét. A megrendeléskor felvett előlegből faanyagot vásárolt a hatvani TÜZÉP-telepeken. A megvett faanyagot nem dolgozta fel azonnal, hanem hagyta alaposan kiszáradni. Erre a célra a műhely mellett felállított féltetős fészer szolgált. A megrendelt bútordarab elkészítéséhez egy korábbi favásárlás alkalmával megvett és már kiszáradt anyagból látott hozzá. 222