Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben
ben az ácsolt bútorral - tanult kézművesek munkái. A gömöri asztalosbútorok legkorábbi darabjai a XVIII. század derekáról maradtak fenn, ezért a kutatók a festett templomi mennyezetekkel való kapcsolatokat is vizsgálják. A templomi mennyezeteknek már a XVI. századtól találhatók megmaradt táblái a gömöri települések templomaiban. 12 A gömöri festőasztalosok tevékenysége egész Északkelet-Magyarországra kiterjedt, még azt követően is, hogy a XVIII. század közepétől egyre jobban megerősödött miskolci asztalosközpont is meghatározóvá vált a területen. A párhuzamok keresése annál is inkább kézenfekvő, mert a templomokban végzett asztalosmunka - a templomok mennyezetének festett kazettáin túl - a templomok bútorzatára is kiterjedt. 2. kép. Festett templomi padok. Csetnek (Stítnik), 1728. (Veres Gábor felvétele, 2005) A legtöbb esetben törekedtek is arra, hogy a templom mennyezete és fából készült berendezése egységes stílusban készüljön. A festőasztalosok általában a ládákéval megegyező alapanyagot a fenyőfát használták, melyre temperával festettek. A Dédesi templom építésével kapcsolatban 1801-ben például feljegyezték, hogy az asztalosmunkát végző Nemessányi József saját birtokáról a Dobsina közelében fekvő Redovából hozatta a fenyőfát. 13 A gömöri asztalosmestert Dédesen is 12 Almágy/ Gemersky Jablonec, Újbást/Basta, Csíz/Cíz, Deresk/Drzkovce Hizsnyó/Chyzné, Rimajánosi/Rimavské Janovce, Kövi/Kamenany, Kiéte/Kyjatice, Karaszkó/Karaskovo, Krasznahorka/Krásna Hôrka, Kurinec, Lekenye/Bohúnovo, Murány/Murán, Pelsőc/Plesivec, Ratkó/Ratková, Újvásár/Rybník, Rimabánya/Rimavská Bana, Rinya/Rumince, Siac, Szuhány/Suchán, Tornalja/Safarikovo, Süvéte/Sivetice, Csetnek/Stítnik, Uraj, Zeherje/Zacharovce, Zipovce. VALENTOVÁ Viera 1973. 110. 13 DOBOSSY László 1992. 42. 209