Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Paládi-Kovács Attila: A kiszehajtá szokásának földrajzi elterjedtsége

Szlovák adalékok Bars, Hont, Gömör északi feléből A kiszehajtás szlovák párhuzamaira, a magyarral egyező és attól eltérő szlovák vonatkozásokra elsőként Róheim Géza figyelt fel.

27 Nyomában Manga kísérletet tett a Moréna, Maren, Smrt stb nevű bábok felföldi szlovák adatainak számbavételére is.

28 Magyar szempontból elsődlegesen a nyelvhatár közelében, a magyarokkal vegyesen és a magyar települések közé beékelődött falvakban élő szlovákság szokásanyaga érdemel figyelmet. Nem csupán a gyakori érintkezés okán, hanem azért is, mert a XVIII-XIX. századi délnek tartó szlovák migrációban főként a nyelvhatár közelében élő táji csoportjaik vettek részt. Ezért nem meglepő, hogy Bars megyében a szlovákok hasonlóan hajtották a Moréna-bábut, mint az Ipoly menti magyarok a kiszét.

29 Garamkovácsiban (Kozárovce) még az 1930-as években is kihajtották a Kyselicát, majd a patakba dobták és énekelték: „Kyselica, Moréna, Kiért haltál meg?"

20 A közeli szlovák adatok fényében még inkább figyelmet érdemel az a tény, hogy a Garam völgyének főként református vallású magyar lakossága nem gyakorolta sem a kiszehajtást, sem a zöldág-hordás (villőzés) szokását.

31 Hont vármegye szlovákságáról 1906-ban közölte Komoróczy, hogy a nagyböjt fekete hetében, halál vasárnapján (smrtna nedela) szalmabábot kötnek egy hosszú póznára, s a Marmariená-пак nevezett alakot a serdülő lányok házról-házra hordozzák. Végül a falu patakjához viszik, levetkőztetik és a vízbe dobják.

32 Észak-Hont szlovák falvaiban a szokás még az 1970-80-as években is viszonylag elevenen élt az emlékezetben, de a nyugat- és észak-szlovák területeken ismert Moréna, Marjena helyett főként KiseVa, Kiselica a báb neve. Felöltöztetését, hordozását több faluban fényképezték, s tucatnyi helységben kaptak a szokásról részletes információt.

33 Észak-Gömörben г. fekete vasárnap kora reggelén vagy a megelőző szombaton készítették el a lányok a szalmafigurát, s az elnevezése is változatosabb, mint más szlovák tájakon. A Felső-Garam völgye és környezete (Pohorela, Helpa, Sumjác, Murány-Zdichava) a Smrt (halál) elnevezést használja. A Smertka, Smertnicka név főként Szepes és Zemplén megyében terjedt el. A Sajó felső völgyében a Marena, Mare, Mamorena, a Balog és a Turóc felső vidékén a KiseV és a Hana, Hano név gyakori. Kishontban és a közeli Nógrádban Baba, Babula, a 27 RÓHEIM Géza 1925. 241-243. 28 MANGA János 1971. 19. 29 CSÁKY Károly 1987. 133. 30 MANGA János 1969. 124. 31 MANGA János 1969. 133. 32 KOMORÓCZY Miklós é. n. [1906.] 134. 33 HORVÁTHOVÁ, Emília 1988. 526, 528-533. 20