Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bodnár Zsuzsanna: „De mi van a ládafiában?” Asztalos készítette kelengyés ládák Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészetében

motívumvilága a viski templom festett mennyezetét idézi. Két rövid végén barok­kos vasalást utánzó fekete festés látható, az elején reneszánsz hatású, szimmetri­kusan elhelyezkedő olasz korsó és olasz koszorú, amely dekoratív célzatú. Közé­pen életfa látható, a kulcslyuk alatt 1826-os datálás. A virág a természetmásolás - ha úgy tetszik a reneszánsz és a barokk - divatja szerint lesz a tulipános ládák motívumává. Népi bútorainkon igen ritka az állatábrázolás, így a Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei darabokon is. A valószínűleg festőasztalos által készített, s Fényeslitkén használt darab a reneszánsz stílusjegyeit viseli magán, viszont a külső fedelén, virágos környezetben, a négy sarkában megjelenik a madárábrázo­lás. K. Csilléry Klára szerint a madár elsősorban azokon a paraszti tárgyakon sze­repel díszítményként, amelyek a párválasztáshoz, a szerelemhez, az élet folyama­tosságához kapcsolódnak, illetve ezen ünnepek kellékei, részei. így a szerelmi ajándékokon, kelengyetárgyakon, továbbá az élet reprezentatív tárgyain. 28 A felföldi asztalos központok közül a sátoraljaújhelyi vásári asztalosok vagy virágos asztalosok festett ládáival is találkozhatunk megyénkben. Ennek egyik reprezentánsa a Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteményében található, a Nyí­regyháza-Antalbokorban gyűjtött tulipános láda. 29 Hosszanti homlokzati oldalán öt hosszúkás, fekete alapszínű kazetta található, bennük színes tulipános díszítés látható. 30 Alul, összefüggő, szintén fekete alapú mezőben a felette lévőhöz hason­ló díszítősor található, hatásában olyan, mintha ott egy fiók lenne. A virágokat már nemcsak kézzel festették, hanem fából vagy burgonyából kivágott tulipán és lóhere alakú pecsételőket és sablonokat is használtak. 31 A sátoraljaújhelyi és a zempléni asztalosok festett bútorait a Bodrogköz, a Rétköz és a Nyírség paraszti lakossága is vásárolta. Az újhelyi bútorok alapszíne sötétbarna, fekete, rajta a virágozás fő színe a piros, fehér, kevesebb kékkel, zöld­del, sárgával. A virágok tömött csokrokban, füzérekben helyezkednek el a díszí­tett felületen. A Sóstói Múzeumfaluban található ládát 1885-ben készítették, jel­lemzője a két mezőre osztás. A felső mezőben a kulcslyuk körül félkör alakú vi­rágfüzér, két oldalán talp nélküli vázába állított tömör virágcsokor van. 32 Az év­szám a két virágcsokor közé került. Az alsó mezőben három félkör alakú virágfü­zér található. Az előlap felső részét hullámvonalas díszléc keretezi, a két oldalt le­záró lécre két-két függőleges virágfüzér került. A motívumrendszer nem hullik szét, a virágok meghatározott rendben helyezkednek el. A festéshez olajfestéket használtak. A motívumokat ecsettel, szabadkézzel festették. 28 FÜGEDI Márta 1993. 17.; K. CSILLÉRY Klára 1998. 33-54. 29 Ltsz. 88. 1. 19. Vö.: BODNÁR Zsuzsanna 1989. 201. 30 Vö.: ÉBER László 1905. Bethlen Kata kelengyés ládája. LVII. melléklet 472. 31 K. CSILLÉRY Klára 1981. 431.; PETERCSÁK Tivadar 1988. 667. 32 CSERI Miklós 1983. az 1889-ben készült láda színes képét közli. Lásd még PETERCSÁK Tiva­dar 1988. 669. 2. kép., 670. 3^1. kép.; SZABADFALVI József 1997. 248. 334. kép. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom