Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bodnár Zsuzsanna: „De mi van a ládafiában?” Asztalos készítette kelengyés ládák Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészetében

motívumvilága a viski templom festett mennyezetét idézi. Két rövid végén barokkos vasalást utánzó fekete festés látható, az elején reneszánsz hatású, szimmetrikusan elhelyezkedő olasz korsó és olasz koszorú, amely dekoratív célzatú. Középen életfa látható, a kulcslyuk alatt 1826-os datálás. A virág a természetmásolás - ha úgy tetszik a reneszánsz és a barokk - divatja szerint lesz a tulipános ládák motívumává. Népi bútorainkon igen ritka az állatábrázolás, így a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei darabokon is. A valószínűleg festőasztalos által készített, s Fényeslitkén használt darab a reneszánsz stílusjegyeit viseli magán, viszont a külső fedelén, virágos környezetben, a négy sarkában megjelenik a madárábrázolás. K. Csilléry Klára szerint a madár elsősorban azokon a paraszti tárgyakon szerepel díszítményként, amelyek a párválasztáshoz, a szerelemhez, az élet folyamatosságához kapcsolódnak, illetve ezen ünnepek kellékei, részei. így a szerelmi ajándékokon, kelengyetárgyakon, továbbá az élet reprezentatív tárgyain.

28 A felföldi asztalos központok közül a sátoraljaújhelyi vásári asztalosok vagy virágos asztalosok festett ládáival is találkozhatunk megyénkben. Ennek egyik reprezentánsa a Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteményében található, a Nyíregyháza-Antalbokorban gyűjtött tulipános láda.

29 Hosszanti homlokzati oldalán öt hosszúkás, fekete alapszínű kazetta található, bennük színes tulipános díszítés látható.

30 Alul, összefüggő, szintén fekete alapú mezőben a felette lévőhöz hasonló díszítősor található, hatásában olyan, mintha ott egy fiók lenne. A virágokat már nemcsak kézzel festették, hanem fából vagy burgonyából kivágott tulipán és lóhere alakú pecsételőket és sablonokat is használtak.

31 A sátoraljaújhelyi és a zempléni asztalosok festett bútorait a Bodrogköz, a Rétköz és a Nyírség paraszti lakossága is vásárolta. Az újhelyi bútorok alapszíne sötétbarna, fekete, rajta a virágozás fő színe a piros, fehér, kevesebb kékkel, zölddel, sárgával. A virágok tömött csokrokban, füzérekben helyezkednek el a díszített felületen. A Sóstói Múzeumfaluban található ládát 1885-ben készítették, jellemzője a két mezőre osztás. A felső mezőben a kulcslyuk körül félkör alakú virágfüzér, két oldalán talp nélküli vázába állított tömör virágcsokor van.

32 Az évszám a két virágcsokor közé került. Az alsó mezőben három félkör alakú virágfüzér található. Az előlap felső részét hullámvonalas díszléc keretezi, a két oldalt lezáró lécre két-két függőleges virágfüzér került. A motívumrendszer nem hullik szét, a virágok meghatározott rendben helyezkednek el. A festéshez olajfestéket használtak. A motívumokat ecsettel, szabadkézzel festették. 28 FÜGEDI Márta 1993. 17.; K. CSILLÉRY Klára 1998. 33-54. 29 Ltsz. 88. 1. 19. Vö.: BODNÁR Zsuzsanna 1989. 201. 30 Vö.: ÉBER László 1905. Bethlen Kata kelengyés ládája. LVII. melléklet 472. 31 K. CSILLÉRY Klára 1981. 431.; PETERCSÁK Tivadar 1988. 667. 32 CSERI Miklós 1983. az 1889-ben készült láda színes képét közli. Lásd még PETERCSÁK Tivadar 1988. 669. 2. kép., 670. 3^1. kép.; SZABADFALVI József 1997. 248. 334. kép. 196