Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bárth János: Kapuközösségek Csíkszentgyörgyön

Martonos tizes főerdőbíráját, hogy a „Gál Istvánnál lévő rossz vetéskaput" sürgősen javítássá meg.

6 1871-ben Körösményfalva tizes Szentegyház patakában valószínűleg új vetéskaput állított föl a faluból kivezető úton. Erre utalnak az 1871. évi tizesbírói számadások alábbi kiadási bejegyzései: Mikor „...Szentegyház pataká[ban]... a ... vetés kapu helye ki szenteltetvén", költés a jelenlévők pálinkájára, 28 krajcár. „Midőn Szentegyháza patakában a' vetés kapu illő helyre fel állítatott" a közmunkások italára költés 60 krajcár.

7 A XIX. század végén a vetéskapuk rendbetartását, felügyeletét valószínűleg legtöbbször úgy oldották meg, hogy aki a kapu tartását elvállalta, mentesült a tizes egyéb közmunkái alól. Egy-egy kapu gondozói többen is lehettek. 1887. május l-jén Háromtizes közgyűlése fontos határozatot hozott a vetéskapukról: ... „azok a bizonyos emberek, kik közelebb vannak"... a vetéskapukhoz ... „ és hajlandók elvállalni felelősség mellett a vetéskapuk jó karban tartását, az alatt az idő alatt, míg a vetés kapunak fenn kell állni, az út csinálás alól fel mentetnek, a követsezés kivételével* 1894. május 20-án Háromtizes gyűlése a tizes egyik vetéskapujáról a következőképpen döntött: „ Szükségessé vált a Farkas veremre kijáró vetés kapunak kijavítása. Annak jó karban tárását elvállalta Tompos György, és ezért a birtokosság az ország útján előforduló útcsinálás és a község közötti kövecsezésen kívül minden útcsinálástól felmenti két évig".

9 1873-ban Háromtizes területén emlegettek gyalogos kijáróhelyet is. Kánya János tizesbeli lakos elvállata, hogy a „cseresznyefájánál lévő kis kaput" megjavítja. Munkájáért a tízestől „egy terű fenyőfát remélhetett" }

Q A fentebb felsorolt néprajzi és történeti példák mind arról szóltak, hogy a tízesek vetéskapuit bizonyos tizesbeli személyek anyagi javakért és anyagi természetű kedvezményekért tartották, gondozták, felügyelték, javították. Háromtizes egyik jegyzőkönyvben és egyik iratában azonban olyan adat is előfordul, amelyből hajdani kapuközösségek körvonalai sejlenek föl. 1839. április 13-án Háromtizes fontos határozatot hozott a területén létező négy tanorakkapu felügyeletéről, gondozásáról. A határozatot alább teljes terjedelmében közlöm:

11 „Az 1839-dik eszetndő Szent György hava 13-dikán Szent György felső nemes három Tizessei némü némü közös dolgaik igazítása okán egybe jővén, 's dolgaik igazítása közben előfordula azis, hogy említett három Tizesseinknek négy tanórák kapuja lévén, melyeknek tartásaira nem egyenlő képpen volnának fel osztva 6

M. 1. 123. 7

K. 7. 25., 31. 8 H. 3. 49. 9 H. 3. 208. 10 H. 2. 175. 11 H. 5. 4-5. és H. 7. 6. 159