Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Batári Zsuzsanna: A filkeházi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében

szoba és a konyha közötti közfal kőből van rakva, így bizonyítható egy korábbi, archaikus tüzelőberendezés megléte a szobában. Ez egy belülfűtős kabolás kemence volt,

64 amelyhez később kőből épített rakott tűzhelyet is emeltek: ezzel együtt megszűnt a kemence szája előtti nyílt tűzön főzés. A belülfűtős, ferde füstéi vezetésű kabolás kemencék elterjedési területe a Gömörtől nyugatra eső vidék, a Felföld keleti fele. Megjelenésük ebben a régióban korai, a XVII. századra tehető.

65 Ez az a szerkezet, amely harmonizál a lakóház XIX. század végét bemutató enteriőrjével. Ebből kifolyólag a kőfalban talált, bontáskori, deszkapolcos fali fülkét elhagyjuk, mivel a belülfűtős kemence rekonstrukciójával nem férne el az adott falszakaszon, így feltételezhető, hogy egyszerre soha nem használták őket. A rekonstruálandó szobai belülfűtős, kabolás kemence érdekessége lesz, hogy kabolája cserépből készül. Ennek alapja a Balassa M. Iván által végzett néprajzi gyűjtés, amely dokumentálja a tüzelőtípus meglétét a faluban: „A háznak a negyedét elfoglalta, alól vót a kemence, abbúl, köbül vót, a kabola kályhábúl vót, cserépbűi vót. Vót a mindenféle színű, volt, négyszögletes vót, úgy két ujjnyi magosra vót az oldala. "

66 A cserepes kabola a Hegyközben ismert megoldás volt. Nemcsak Filkeházán, de a környező falvakban is elterjedt.

67 A Néprajzi Múzeum

68 és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótárában több füzéri, karcsai és pusztafalusi példát őrző archív felvétel áll rendelkezésre, illetve a fent említett néprajzi gyűjtés alapján szöveges visszaemlékezéseink is vannak.

69 Az elterjedést bizonyítják a Nyíriben, az Ady Endre utca 33. számú lakóház bontásakor talált cserépdarabok is. Ezek a zöldmázas, bordázott csempetöredékek szolgáltatják a szikrafogó rekonstrukciójának alapját, amelyet a Néprajzi Múzeum 55309. és 55310. számú, Gönyey Ebner Sándor által készített fényképfelvételei alapján tervezünk meg és készítünk el. A kemence szögletes teste nem falba vájt, méretei igazodnak a lakóház falában talált füstelvezető nyílás bontáskor feltárt magasságához, illetve a szoba méreteihez. A kemence megközelítőleg 70 centiméter magas padkájában fáslyukat alakítunk ki. 64 A Hegyközben általános a XIX-XX. század fordulójáig. PETERCSÁK Tivadar 1978. 62-63. A Zempléni-hegységben általános. DÁM László 1995. 162. 65 BALASSA M. Iván 1994. 201-218. 66 BALASSA M. Iván Fazekas Andrással készített interjúja. Kézirat. 67 PETERCSÁK Tivadar 1978. 63. 68 Néprajzi Múzeum fotótára: 55309, 55310, 82793, 82803, 82738, 60409, 82733, 82732, 83339, 82739, 60411, 60410, 82730, 82740, 82797, 82798. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára: 756, 757, 758. 69 „A cserépkályha mindenféle vót, ződbe, fehérbe, sárgába, mindenféle vót, ki milyet tudott kapni. Egyenesen vót a kabola, a csöve úgy vót bent a falba, és azon ment ki a füst. A csöve az vályokból vót csinálva, az nem hosszú cső vót. " - mesélte a füzéri születésű Csizmár Miklósné az utolsó háztulajdonos az otthoni, füzéri cserepes kaboláról. BALASSA M. Iván gyűjtése. Kézirat. 125