Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Balassa M. Iván: A pitvarból nyíló istálló

A Kárpát-medence északkeleti térségében az is megfigyelhető, hogy az istálló bizonyos fokig „zárja" az épületet, utána már csak viszonylag nyitott, vagy másodlagos jelentőségű helyiségek következnek, csűr, színek stb., második lakóhelyiség, vagy kamra az istálló után errefelé nem fordul elő. A filkeházi, de a többi felföldi, a pitvarból megközelíthető istállójú házak tehát nem tekinthetők a Schier-féle lakóistállós házaknak. A szoba-pitvar-istálló alaprajzi elrendezés, az udvarról nyíló istállóajtójúak is, a térség lakóház-fejlődésében egy sajátos mellékágnak bizonyultak. A tárolási igények növekedésével, a kamra, esetleg kamrák szükségessé válásával a gazdaság térbeli tagolásánál racionálisabbnak bizonyult egy olyan elrendezés, amikor az állattartás színhelye némileg elkülönül: vagy a szálastakarmányt tároltására szolgáló építményhez, vagy ott csatlakozik a lakóházhoz, ahol ez történik. Az istállót magába foglaló háromhelyiséges lakóház így egyszerre korjelző és késői fentmaradása pedig egy olyan gazdasági szintet, termelési struktúrát jelez, melyeknél ezek a terek és funkciójuk elegendőnek bizonyultak. 109