Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Balassa M. Iván: A pitvarból nyíló istálló
nem Füzéren, Nyíriben, Füzérradvanyban, Kishután 1965-ben még állt egy ilyen alaprajzi elrendezésű ház. 9 A magyar néprajzi szakirodalomban az első híradás a pitvaron át megközelíthető istállójú házakról Pápai Károlytól származik: „Egy apátfalvi háznál, hol a ház végébe épített ól tönkrement, a komorát alakították át óllá, hogy most ember és ló ugyanazon a pitvar-ajtón jár ki-be". w A XIX. század végi leírás ideiglenes megoldásnak minősíti az ilyen épület-használatot, de ennek ellentmond az, hogy a Kárpát-medence északkeleti térségében, ha nem is túl nagy gyakorisággal, de fel-felbukkan a pitvarból megközelíthető istálló. Heves megyében Kömölőn, Hevesen, Besenyőtelken, Egerszalókon, Szarvaskőn 11 és Mikófalván 12 Bakó Ferenc talált adatokat ilyen házakról. Domaházán is sikerült kideríteni, hogy egy ház harmadik, a pitvarból nyíló helyisége eredetileg istállóként szolgált. 13 Bükkszentmártonban birkát tartottak a harmadik helyiségben, Paládi-Kovács Attila szerint ez „Nem lehetett általános, de a századfordulón még előfordult, hogy a lakóházban tartották a juhot". 14 Gunda Béla is ír arról, hogy Borsodban Meszesen, Abaújban Szőlősardón emlékeztek rá, hogy volt olyan ház, ahol az istállót a pitvarból lehetett megközelíteni. 15 Bereten, ugyancsak Abaújban, az így megközelíthető istállóból 1974-ben kamrát csináltak. 16 A Felföldön tehát, ha szórványosan is, de széleskörben, nemcsak a Hegyközhöz hasonló vidékeken, hanem az Alföld peremvidékén is előfordult a pitvarból nyíló istálló. Az alaprajzi elrendezést gyakran ideiglenesnek, nem jellemzőnek tartják. Ebben a kutatók az adatközlők szemléletét adják vissza. Gyakran tapasztaltam, hogy ezt a „lakáshasználatot" tulajdonképpen szégyellték, szívesebben és hamarabb emlékeztek a szomszéd falu ilyen házaira, mit arra, hogy náluk is előfordult hasonló. A ritka előfordulás egyik oka az információhiány is lehet, az alaprajzi variáció lényegében csak jelenkori gyűjtéssel mutatható ki, a történeti források többnyire hallgatnak arról, hogy honnan nyílik az istálló ajtaja - az egyéb helyiségek megközelíthetőségéről se túlzottan bőbeszédűek. Ezért nem kizárt, hogy a forrásokban előforduló szoba-pitvar-istálló elrendezésű épületek egy részénél a pitvarból lehetett az istállóba jutni. A néprajzi leírásokban se bővelkedünk, ennek oka abban is kereshető, hogy a ház használatának ez a módja akkor volt, lehetett gyakoribb, 9 VOHRADNYIK Géza 1971. 163. 10 PÁPAI Károly 1893. 29. 11 BAKÓ Ferenc 1975. 189. 12 BAKÓ Ferenc 1965. 187. 13 Dózsa Gy. u. 72. - KECSKÉS Péter 1987. 92. 14 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965. 68.; 1964. 375. 15 GUNDA Béla 1934. 16. 16 OMF - Falukutatás (kutatási anyag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban). 106